Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Puja Frigyes: Nemzeti és nemzetközi érdek a magyar külpolitikában
Keletkezhet-e ellentmondás a nemzeti és a nemzetközi érdek között? Ez előfordulhat, különösen akkor, ha valamely szocialista ország vezetői elmulasztják a nemzeti és a nemzetközi érdek folyamatos összehangolását. Minket ebben a kérdésben pártunk állásfoglalása vezérel, amelyet Kádár elvtárs fejtett ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt megalakulása 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésén. „Ügy ítéljük meg — mondotta Kádár János —, hogy a szocialista építés általános elveinek és a nemzeti sajátosságoknak a szembeállítása antimarxista. Bármelyik mellőzése, elhanyagolása megzavarja és végső fokon lehetetlenné teszi a szocialista társadalom felépítését. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemzeti és a nemzetközi érdekeket össze lehet és össze kell egyeztetni.” Pártunk és kormányunk teljes mértékben egyetért a szocialista közösség többi országával a stratégiai célban, a szocializmus, a kommunizmus felépítésével saját országainkban és a szocializmus eszméinek diadalra juttatásával az egész világonA szocialista közösség többi országával együtt pártunk és kormányunk is azt tartja, hogy napjaink legfontosabb nemzetközi politikai feladata a béke és a biztonság megszilárdítása, tartóssá tétele. A magyar külpolitika fő irányai ugyancsak hasonlóak a többi szocialista országéhoz. Országunk külpolitikája — a többi szocialista országhoz hasonlóan — két fő elven, a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvén alapszik. Külpolitikánk e két elve kiegészíti egymást, együtt és egymás mellett érvényesül. Ezek az elvek törvényszerűen következnek a szocialista rendszer lényegéből. A proletár internacionalizmus elve érvényesül hazánk és a többi szocialista ország, valamint a haladás útjára tért, szocialista orientációjú fejlődő országok viszonyában. A proletár internacionalizmus alapján vállalunk szolidaritást a forradalmi mozgalmakkal. Amikor egyesek a magyar nép érdekeinek elhanyagolásáról írnak és beszélnek, a proletár internacionalizmusra hivatkoznak, mint amelynek a vállalása — úgymond — szemben áll nemzeti érdekeinkkel. A valóságban a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése a szocialista országok külpolitikájában nemcsak a nemzetközi érdekek, hanem a nemzeti érdek érvényesítése szempontjából is fontos. Rendkívüli szerepe van a szocialista forradalom és a szocialista építés kedvező külső feltételeinek a biztosításában. Köztudomású például, hogy népünk számára a szocializmushoz vezető utat — saját erőfeszítéseinken túl — a szocializmus, a haladás nemzetközi erőinek az összefogása, mindenekelőtt a Szovjetunió segítsége nyitotta meg. A Szovjetunió, a többi szocialista ország, a nemzetközi proletariátus aktív támogatása nélkül hazánk nem juthatott volna oda, ahol ma áll. A proletár internacionalizmus alapján álló összefogásunk az egyik legfontosabb erő, amely elősegíti nemzeti programunk valóra váltását. Más körülmények között és más formában érvényes ez minden szocialista országra. Ritkábban talán, mint azelőtt, de még mindig találkozunk olyan nézetekkel, miszerint külpolitikánk másik fő elve, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése mögött valamiféle spekuláció húzódik meg. A békés egymás mellett élés elve a különböző társadalmi rendszerű — vagyis a szocialista és a tőkés — országok 5
