Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - Vlagyimir Kudrov: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a két szemben álló társadalmi rendszer gazdasági versenye
műszaki bázist teremtettek a fejlett szocialista és a kommunista társadalom további építéséhez. Az ipari termelés növekedésének ütemei a szocialista országokban jelentősen túlszárnyalják a kapitalista országok ilyen növekedési ütemeit (lásd a 2. sz. táblázatot). 2. tábládat Az ipari termelés növekedésének üteme a szocialista országokban és a többi országban (1950 = 100)S1 egész világ szocialista országok összes többi ország fejlett kapitalista országok fejlődő országok 1955 147 191 135 132 156 1960 206 354 167 162 234 1965 285 501 227 218 329 1970 388 723 298 284 459 1975 494 11-szer 338 309 647 A növekedés évi átlagos üteme (%) 1951-1975 6,6 10,0 5,0 4,6 7,8 1971-1975 5,0 8,3 2,6 1,7 7,1 1975-ben-1 8-7-8 5 Jelenleg a szocialista gazdasági világrendszer adja a világ ipari termelésének több mint 40 százalékát, a világ nemzeti jövedelmének több mint 25 százalékát. Csupán a KGST-tagországok a világ villamosenergia-termelésének 21,3 százalékát állítják elő, kőolajtermelésének 19,3, földgáztermelésének 24,7, széntermelésének (egyezményes fűtőanyagra átszámolva) 32,6, nyersvastermelésének 28,1, acéltermelésének 29,8, ásványi műtrágya-termelésének (100 százalékos tápanyagra átszámolva) 33,8, cementtermelésének 26,5, fa-és fűrészáru-termelésének 33,5 százalékát. Ami a mezőgazdaságot illeti, a KGST-országokra jut a világ búzatermelésének több mint 25 százaléka, rozstermelésének mintegy 75 százaléka, burgonyatermelésének több mint 50 százaléka, tejtermelésének 30 százaléka.22 A háború utáni időszakban a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztésére több mint 1,4 tiillió rubelt fordítottak.23 Az összes ötéves tervekben, kivéve a kilencediket, az A csoportnak és a társadalmi termelés I. szektorának gyorsabb fejlesztését irányozták elő. Az A csoport részaránya az iparban fokozatosan elérte a 74 százalékot, az I. szektoré pedig a 64 százalékot. A legutóbbi években mindkét szint gyakorlatilag stabilizálódott. Eközben a háború előtti évekhez hasonlóan az ipari beruházások összegéből a B csoportra nem több mint 5—6 százalék jutott.24 Ezek a tendenciák összhangban vannak a felhalmozás — különösen a termelési — felhalmozás normájának dinamikájával. Az összes felhalmozás normája és a termelési felhalmozás normája gyakorlatilag 1973-ig növekedett. Ezután azonban stabilizálódtak, 66
