Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 4. szám - Balázs József: Az emberi jogok helye és szerepe az Egyesült Államok kormányzatának külpolitikájában
mezésével —• az emberi szabadság nem egyszerűen olyan absztrakt fogalom, amelyet a konkrét történelmi körülményektől függetlenül, bármikor, bármilyen tartalommal fel lehet ruházni. A két ellentétes társadalmi rendszerhez tartozó két különböző személy formális jogegyenlősége mögött megtalálható a tényleges társadalmi szabadság nagyon is eltérő szintje, az alapvető gazdasági és politikai egyenlőtlenség. Engels az Anti-Dühringben részletesen és történelmi fejlődésében vizsgálta a társadalmi szabadság, az egyenlőség és az emberi jogok társadalmi gyökereit. Kimutatta, hogy a feudális középkor méhében született polgárság milyen gazdasági és politikai feltételek birtokában jutott el szükségszerűen ahhoz, hogy — a feudalizmussal szemben — az emberi jogok követelésének hordozója legyen. Engels utal arra, „hogy az amerikai alkotmány, az első alkotmány, amely az emberi jogokat elismeri, ugyanazon lélegzetre megerősíti a színesek Amerikában fennálló rabszolgaságát: az osztály-előjogokat számkivetik, a faji előjogokat szentesítik.” A hatalmat megszerző polgárság az emberi jogokat saját érdekeinek megfelelően értelmezi, ezért „a polgári egyenlőségi követeléseket nyomon kísérik proletár egyenlő- ségi követelések. Attól a pillanattól kezdve, amikor felállítják az osztályelöjogoknak az eltörlésére irányuló polgári követelést, melléje lép maguknak az osztályoknak az eltörlésére irányuló proletár követelés ... A proletárok szaván fogják a burzsoáziát: az egyenlőséget ne csupán látszólagosan, ne csupán az állam területén, hanem valóságosan is, a társadalmi, gazdasági területen is vigyék keresztül.”4 Engels nemcsak a szabadság, az egyenlőségi törekvések történetét vizsgálta, hanem a szabadság lényegét, tartalmát is. „Morálról és jogról nemigen lehet beszélni anélkül, hogy ne térnénk ki az úgynevezett szabad akaratnak, az ember beszámíthatóságának, a szükségszerűség és a szabadság viszonyának kérdésére ... A szabadság tehát a természeti szükségszerűségek megismerésére alapozott uralomban áll, önmagunk és a külső természet felett: lg/ szükségképpen a történelemi fejlődésnek terméke.”5 Az emberi jogok értelmezéséről és gyakorlati érvényesüléséről folyó vitában a nyugati politikusok és teoretikusok jelentős része csak az egyén, a személyiség elvont, tértől és időtől függetlenül „létező”, tehát a valóságos viszonyoktól elszakított „szabadságeszményét” tekintik értéknek. Ennek következtében az emberi jogok tartalmának mai burzsoá értelmezése nem felel meg a társadalmi viszonyok tényleges helyzetének. Az emberi jogok kifejezés gyűjtőfogalom, amely mögött tartalmilag igen sokféle jogi norma és normatíva húzódik meg, a munkához való jogtól kezdve, a gyülekezési és lelkiismereti szabadságon keresztül az oktatáshoz és a pihenéshez való jogig bezárólag minden olyan jog, amely az individuum, az állampolgár társadalmilag meghatározott szabadságát biztosítja. A modern korban az emberi jogok szerves tartozékai a különböző államok alkotmányainak és a nemzetközi jognak is. Ez természetesen különösen érvényes a Szovjetunió és a szocialista országok alkotmányaira.6 Ezzel szemben a jogegyenlőség deklarálása a polgári társadalmakban nem jelenti a tényleges gazdasági és társadalmi egyenlőség megvalósulását, mert ennek alapvető gazdasági és politikai feltételei nincsenek meg. Az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos polgári értelmezés -— például a Carter-féle interpretáció — azonosítja az állampolgári 45
