Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 4. szám - Tamás Pál: A nemzetközi kapcsolatok szimulációja

Szimuláció és előrejelzés. Néhány újabb eredmény Az utóbbi években a külpolitikai mikro- és makroszimuláció kérdésfeltevései egyre világosabban elkülönülnek egymástól, és a részformalizált modellek rovására egyre job­ban előtérbe kerülnek a csak számítógépes változatok. A mikros^jntű, gyakorlatilag döntési folyamatokat modellező munkák között a leg­korábbi Pool és Kessler CRISISCOM-szimulációja, amely egyetlen válsághelyzet döntés- sorozatának modellje. Ennek a megközelítésnek jó példája Smith15 modellje az USA elnökének döntési viselkedéséről a kubai válság idején. A szimulációhoz mind a döntéshozó testület (itt az elnöki tanácsadó csoport) szociometriái szerkezetéről, mind az egyes tagok pszichológiai beállítottságáról meglehetősen pontos információkkal kell rendelkezni. Smith modelljé­nek sajátossága, hogy a döntési folyamat csoportdinamikai tényezőit is megkísérli be­építeni a munka szerkezetébe. A makroszintű szimuláció eddigi példái nem a döntési interakciókat, hanem azok következményeit próbálják előrejelenzi. A szocializmusban a társadalomnak és egyes alrendszereinek megismerését, változá­sainak előrejelzését jelentős mértékben a tudatos társadalomfejlesztés és társadalomirá­nyítás céljai szabják meg. Ebben az összefüggésben a nemzetközi kapcsolatok rendszere alakulásának matematikai, logikai és más típusú modellezését, szimulációját a megismerés magasabb fokának és a megalapozott prognózisok elengedhetetlen előfeltételének tekint­hetjük. Feladataink között a polgáii eredmények értékelésén és elemzésén túl önálló hazai kutatásaink beindítása is mind sürgetőbben jelentkezik. 1 1 Vő. F. Burlackij—A. Galkin: Szociologija, polityika, mezsdunarodnije otnosenyija. Moszkva 1974. 235.1. 2 Vö. V. Gatman (szerk.): Szovremennije burzsoaznije tyeorii mezsdunarodnih otnosenyij. Moszk­va, Nauka 1976. 33. és köv. 1. 3 Vö. A. A. Kokosin: Prognozirovanyija i polityika. Moszkva 1975. 175. 1.; D. Jermolenko: Voz- mozsnosztyi primenyenyija matematyicseszkih metodov. MEIMO, 1969. 11. sz.; L. Pastusiak: Simula­tion Experiments in the Science of International Relations. Sprawy Miedzynarodowe, 1973. 10. sz. 121-129.1. 4 Idézi L. Kern—H. D. Rönsch: Simulation internationaler Prozesse. Westdeutscher Verlag, Op­laden 1972. 6 Ua. 6 Lásd L. Kern—H. D. Rönsch: i. m. 11 — 77. 1. 7 Vö. Oliver Benson: A Simple Diplomatie Game. In: J. N. Rosenau (ed.): International Politics and Foreign Policy: A Reader in Research and Theory. Free Press, New York 1961. 504—511.1.; Oliver Benson: Simulation of International Relations and Diplomacy. In: Harold Borko (ed.): Computer Appli­cation in the Behavioral Science. Prentice Hall, Englewood Cliffs 1963. 574—595.1. 8 Vö. Harold Guet%koW. A Use of Simulation in the Study of International Relations. Behavioral Science 1959. 3. sz.; Harold Guet^kow : Inter-Nation Simulation: An Example of Self-Organizing System. In: M. Yovits, G. Jacobi, B. Goldstein (ed.): Self-Organizing Systems. Washington 1962.; Harold Guet^korv : Some Uses of Mathematice in Simulation of International Relations. In: John Claunch (ed.); Mathe­matical Applications in Political Science. Dallas 1965. 3°

Next

/
Thumbnails
Contents