Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 4. szám - Tamás Pál: A nemzetközi kapcsolatok szimulációja

INS

A H. Guetzkow csoportja által a hatvanas évek elején a Chicago melletti North-Western Universityn kifejlesztett INS (Inter-Nation Simulation — nemzetek közötti szimuláció) a külpolitikai szimulációnak talán legjobban ismert, legjobban elterjedt típusa. Alapelvei a következők:

— az elemzés alapegységei az egyes államok;

— az államok lényegileg önállóak (nemcsak jogilag, hanem a politikai döntések szempontjából is);

— az állami döntéshozatal érvényesítői a nemzeti politikai rendszerbe integrálódott egyének és csoportok;

— a központi döntéshozók ellenőrzik mind a nemzeti készleteket és kapacitásokat, mind pedig azok elosztását.

Ennek megfelelően az INS-nek négyfajta eleme van:

1. „nemzet”, ami a modellezésben nem a történeti nemzetfogalom, hanem „döntéshozóknak meghatározott hatalommal rendelkező csoportja egy bizonyos politikai- katonai-gazdasági rendszer keretein belül”;

2. „nemzeti döntéshozók” : „nemzeti vagy nemzetközi szinten alternatív politikai koncepciókat és stratégiákat kidolgozó, illetve azok között választó egyének”;

3. ,,s\uhnacionális értékelő csoportok”: „a döntéshozókat legitimáló vagy azokat leváltani tudó, politikailag befolyásos érdekcsoportok”;

4. „s%ubnacionális egységek”: a szövetségek, kereskedelmi övezetek, nemzetközi kormányzati szervezetek résztvevői, amelyek a részformalizált szimulációtípusnál „nemzeti csoportokba” tömörülnek. A szerepek minden csoporton belül differenciáltak, így minden csoportnak van „államfője”, „külpolitikai és belpolitikai tanácsadója”, „diplomatája” és „belpolitikai ellenzéki -vezére”. A nemzetközi szervezeteket a „főtitkár” képviseli.

Az INS nem programozott része hasonló a PME-hez. A PME-től eltérően azonban az INS alkalmazható rövidebb válságidőszakok elemzésére (pl. az első világháború kitörése) és hosszabb prognózisokra is. Az INS döntési és információs ciklusát az 1. ábra, visszacsatolási hurkait és elemzési szintjeit a 2. ábra szemlélteti.

1VPS

A WPS (World Politics Simulation -—világpolitikai szimuláció) szintén a részformalizált változatok közé tartozik. A modell döntési és információs hálóját a 3. ábra mutatja be. A WPS-be -— számítástechnikai megfontolásokból — maximálisan 9 nemzetet kapcsolhatunk be.

Minden nemzethez egy-egy gazdasági, politikai és demográfiai almodell tartozik. A külpolitika szempontjából a politikai almodell a legflexibilisebb; tartalmazza a politika alakulását befolyásoló intézményekre, csoportokra vonatkozó háttéranyagokat (pl. a bal- és jobboldali pártok, a külügyminisztérium, a közvélemény, a szakszervezetek, az ipari, katonai vezetők stb. tevékenysége), és utal a döntéshozók motivációs rendszerére is.

23