Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 4. szám - Valki László: A nemzetközi jog értéktartalmáról

mazása diszfunkcionálissá vált. Nem volt lehetséges, hogy az új, fejlettebb termelési módot képviselő államok — miként a történelmi fejlődés egyes periódusaiban — a szükség- szerűvé vált társadalmi változásokat a puszta erő segítségével valósítsák meg, s ellenfeleik sem nyúlhattak többé sikerrel akármilyen eszközhöz. A világméretű osztályharcban való győzelem kivívása és az emberiség ,.nembeli fejlődésének” biztosítása egymással elválaszthatatlanul összefüggő értékek lehetnek, de szembe is kerülhetnek egymással. Ez utóbbi esetben a „nembeli fejlődés” biztosítását kell, hogy megillesse az elsőbbség. A világ első szocialista állama, majd később a szocialista világrendszer államai eljutottak ennek felismeréséhez. Erről tanúskodik a békés egymás mellett élés elvének a meghirdetése, amelyet utóbb a tőkés világrendszer államai is kénytelenek voltak elfogadni, így jött létre az osztályharcban felhasználható eszközök korlátozására mint a nemzetközi alapnormák — más híján — legfontosabb értéktartalmára vonatkozó konszenzus. Ez a konszenzus jelenleg is fennáll.

Más kérdés, hogy az alapokmányi rendelkezések nem tesznek különbséget az erőszak alkalmazásának vagy általában véve az állami szuverenitás megsértésének különböző módjai, eszközei között. Mint láttuk, abszolút tilalmat állítanak fel, amely alá az intervenciós célzatú gazdasági hátrányokozástól a nukleáris támadásig számtalan magatartásforma tartozik. Láttuk azt is, hogy a szervezeti-eljárási normák nem adekvátak ezzel az abszolút tilalommal. Ennek okát részben abban látjuk, hogy mind a második világháború befejeződésekor, mind pedig az azóta eltelt időszakban csak abban a szűkebb értéktartalomban állt fenn a konszenzus, amire a fentiekben utaltunk: a békés egymás mellett élés globális fenntartásában és az osztályharc totális eszközökkel történő folytatásának elvetésében. Nem jött létre teljes konszenzus az ennél szélesebb körű korlátozás tekintetében. Szemléletesen jelzik ezt a helyi illetve a korlátozott háborúkra vonatkozó — a gyakorlatban is bőven alkalmazott — imperialista doktrínák.

Az osztályharcban felhasználható eszközök korlátozása terén egyébként kiemelkedő szerepet játszik az Egyesült Nemzetek Szervezete. Fennállásának több mint három évtizede alatt a világszervezet felmérhetetlen szolgálatokat tett az emberiségnek azzal, hogy intézményesített kereteket biztosított az antagonisztikus konfliktusok szereplőinek érintkezésére, s ezáltal a kompromisszumkötés lehetőségeinek felderítésére, a konfliktusok enyhítésére vagy éppen megszüntetésére. Ez az a terület, ahol az értéktartalmat kifejező anyagi norma („a viszályokat békés úton kell megoldani”) teljes mértékben összhangban áll a szervezeti-eljárási normákkal. 1

1 Pescbka Vilmos: A jogszabály értéktartalma. Állam- és Jogtudomány, 1976. 4. sz. 572—573. 1.

2 Peschka hivatkozása Kelsenre: Reine Rechtslehre. Wien 1960. 21. 1.

3 Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. I. köt. Budapest 1976. 388. 1.

4 Pescbka: i. m. 574. 1.

5 I. m. 576. 1.

6 I. m. 579. 1.

7 Peschka Vilmos: A modern jogfilozófia alapvető problémái. Budapest 1972. 191—192. 1.

8 Kulcsár Kálmán: A jog nevelő szerepe a szocialista társadalomban. Budapest 1961. 231., 234. 1.

14