Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 3. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL

tött multilaterális egyezmények szabályozzák. Különböző társadalmi rendszerű országok között a regionális és a globális együttműkö­dés szabályozására az ENSZ Környezetvédel­mi Titkársága keretében is lehetőség nyílik a két- és többoldalú egyezmények mellett. A nemzetközi jog alapelvei itt is érvényesek, bár alkalmazásukat a környezetvédelem terü­letén még pontosítani kell. Bizonyos nemzet­közi egyezmények és megállapodások hatása máris kimutatható. Az 1963-ban megkötött egyezmény a légköri, a kozmikus térben és a víz alatti atomkísérletek betiltásáról egyben a környezet védelmét is szolgálja. A fegyver­kezés csökkentése anyagi eszközöket szaba­díthatna fel környezetvédelmi célokra. A nemzetközi jogban általánosan elismert szuverenitás elve sem állítható szembe a kör­nyezetvédelemmel, mint ezt egyes amerikai kutatók teszik, például L.F.E. Goldie. Egyet­len országnak sem joga a környezet szennye­zése saját területén, amennyiben az más or­szágban is érezteti hatását, mint ahogy a nem­zeti szuverenitásnak általában is határt szab más országok szuverenitása. Az ENSZ Alapokmányának 30. cikke en­nek szellemében kifejezetten tiltja kár okozá­sát más országok természeti környezetében. Az államközi együttműködésben példamu­tató az 1972-ben aláírt szovjet—amerikai egyezmény, amely a környezet védelme ér­dekében információcserét és közös intézke­dések végrehajtását irányozza elő. A fejlődő országoknak különös gondot okoz a fejlett tőkés országok monopóliuma­inak az a törekvése, hogy erősen környezet- szennyező iparágakat telepítsenek ezekbe az országokba. így a tőkés országok környezete más országok kárára javul, nem pedig a szeny- nyezés technikai kiküszöbölésének útján. Több nemzetközi egyezmény foglalkozik a tengerek szabadságával. A tengerek szabad­ságának fogalma azonban változik; ez a jelszó senkit sem jogosít fel arra, hogy a tengereket szemét és mérgező hulladék tárolására hasz­nálja. Megállapítható, hogy kialakulóban van a nemzetközi környezetjog, amely a nemzetközi jog egyik ágaként fogható fel. Az ENSZ-nek és az ENSZ környezetvédelmi apparátusának segítene, fejlesztenie kell ezt a folyamatot. Deutsche Aussenpolitik, 1975. 5. sz. 154

Next

/
Thumbnails
Contents