Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Jürgen Schuster: Parlamenti rendszer az NSZK-ban
KÖNYVEKRŐL JÜRGEN SCHUSTER: Parlamenti rendszer az NSZK-ban. (Parlamentarismus in der BRD). Dietz Verlag, Berlin 1976. 191 1. A nemzetközi osztályharc, a napjainkban kiszélesedő ideológiai küzdelem egyik fontos területe az államelmélet. A burzsoá ideológusok, politikusok és propagandisták a kapitalista országokat általában „szabad demokratikus rendnek”, „parlamenti demokráciának” vagy „szociális jogállamnak” jellemzik, míg a szocialista országokat „autoritariánus rendszereknek” vagy „diktatúráknak”. Az NSZK-t is igyekeznek a demokrácia mintapéldájaként, modelljeként reklámozni. 1976- ban például az SPD választási kampányát a „Modell Deutschland” jelszóra alapozta. Jürgen Schuster könyve időszerű, fontos hozzájárulás a burzsoá parlamentarizmus marxista analíziséhez. A könyv alcíme: „A Szövetségi Parlament szerepe és funkciói az imperializmus hatalmának gyakorlásában”, azaz nem foglalkozik a tartományi parlamentekkel, a Szövetségi Tanáccsal és az Alkotmánybírósággal — amelyek az NSZK parlamenti rendszerének szintén integráns alkotó elemei — hanem csak a rendszer legfontosabb intézményét, a Szövetségi Parlamentet vizsgálja. Az első fejezet a történelmi előzményeket tárgyalja, a parlament kialakulását és szerepét a német birodalomban. A parlament ekkor — mutat rá a szerző — a társadalmi haladás és a demokratikus érdekképviselet politikai intézménye. A polgári forradalom időszakában az a funkciója, hogy biztosítsa a forradalom vívmányait, majd a burzsoázia uralmának fórumává, végül pedig az imperializmus korszakában a monopóliumok eszközévé válik. Ebben a folyamatban a burzsoázia módszeresen megváltoztatta egykori elveit. Ez a folyamat együtt járt azzal, hogy a polgári pártok megbékültek az imperializmussal, és azzal is, hogy a parlament helyett egyre inkább a végrehajtó hatalom kezében összpontosul a fontos döntések joga. A szerző külön alfejezetet szentel az opportunizmus kialakulásának, az opportunizmus szerepének a német birodalom és a Weimari Köztársaság parlamentjében. Az opportunizmus léte döntő előfeltétele annak, hogy a „burzsoázia a polgári demokratizmus körülményei között gyakorolja a hatalmát, ugyanis az opportunizmus befolyása akadályozza a proletariátust abban, hogy a polgári demokratikus intézményeket következetesen saját érdekei képviseletének szolgálatába állítsa”. (45. 1.) Ha pedig a munkásosztályon belül csökken az opportunizmus befolyása és előretörnek a következetes osztálypolitikát képviselő erők — mint 1930-ban Németországban, amikor az SPD jelentős számú szavazatot vesztett a KPD javára —, akkor a monopolburzsoázia 129
