Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Jürgen Schuster: Parlamenti rendszer az NSZK-ban

KÖNYVEKRŐL JÜRGEN SCHUSTER: Parlamenti rendszer az NSZK-ban. (Parlamenta­rismus in der BRD). Dietz Verlag, Berlin 1976. 191 1. A nemzetközi osztályharc, a napjainkban ki­szélesedő ideológiai küzdelem egyik fontos területe az államelmélet. A burzsoá ideológu­sok, politikusok és propagandisták a kapita­lista országokat általában „szabad demokrati­kus rendnek”, „parlamenti demokráciának” vagy „szociális jogállamnak” jellemzik, míg a szocialista országokat „autoritariánus rend­szereknek” vagy „diktatúráknak”. Az NSZK-t is igyekeznek a demokrácia minta­példájaként, modelljeként reklámozni. 1976- ban például az SPD választási kampányát a „Modell Deutschland” jelszóra alapozta. Jür­gen Schuster könyve időszerű, fontos hozzá­járulás a burzsoá parlamentarizmus marxista analíziséhez. A könyv alcíme: „A Szövetségi Parlament szerepe és funkciói az imperializ­mus hatalmának gyakorlásában”, azaz nem foglalkozik a tartományi parlamentekkel, a Szövetségi Tanáccsal és az Alkotmánybíró­sággal — amelyek az NSZK parlamenti rend­szerének szintén integráns alkotó elemei — hanem csak a rendszer legfontosabb intézmé­nyét, a Szövetségi Parlamentet vizsgálja. Az első fejezet a történelmi előzményeket tárgyalja, a parlament kialakulását és szerepét a német birodalomban. A parlament ekkor — mutat rá a szerző — a társadalmi haladás és a demokratikus érdekképviselet politikai intézménye. A polgári forradalom időszaká­ban az a funkciója, hogy biztosítsa a forrada­lom vívmányait, majd a burzsoázia uralmának fórumává, végül pedig az imperializmus kor­szakában a monopóliumok eszközévé válik. Ebben a folyamatban a burzsoázia módszere­sen megváltoztatta egykori elveit. Ez a folya­mat együtt járt azzal, hogy a polgári pártok megbékültek az imperializmussal, és azzal is, hogy a parlament helyett egyre inkább a végre­hajtó hatalom kezében összpontosul a fontos döntések joga. A szerző külön alfejezetet szentel az oppor­tunizmus kialakulásának, az opportunizmus szerepének a német birodalom és a Weimari Köztársaság parlamentjében. Az opportuniz­mus léte döntő előfeltétele annak, hogy a „bur­zsoázia a polgári demokratizmus körülményei között gyakorolja a hatalmát, ugyanis az opportunizmus befolyása akadályozza a prole­tariátust abban, hogy a polgári demokratikus intézményeket következetesen saját érdekei képviseletének szolgálatába állítsa”. (45. 1.) Ha pedig a munkásosztályon belül csökken az opportunizmus befolyása és előretörnek a következetes osztálypolitikát képviselő erők — mint 1930-ban Németországban, amikor az SPD jelentős számú szavazatot vesztett a KPD javára —, akkor a monopolburzsoázia 129

Next

/
Thumbnails
Contents