Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Puja Frigyes: Nemzeti és nemzetközi érdek a magyar külpolitikában
tok, amelyeket felhasználhatunk az előttünk álló jelentős belpolitikai feladatok megoldásában. Indokolja figyelmünket az is, hogy nem kis mértékben ezektőlaz országoktól függ, hogyan alakul Európa sorsa, a béke és a biztonság Európája lesz-e, vagy a konfrontációé. A fejlett tőkés országok közül külpolitikánk különösen nagy súlyt helyez Finnországra és Ausztriára, amelyekhez különböző okok miatt hagyományosan széles körű kapcsolatok fűznek bennünket. Jól demonstrálta ezt Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének a múlt év novemberében Budapesten és Kádár János elvtársnak a múlt év decemberében Bécsben tett látogatása. Mindkét országgal kialakult viszonyunkat méltán nevezhetjük a békés egymás mellett élés példájának. Külpolitikánkban fontos helyet foglal el a Német Szövetségi Köztársaság. Ezt főképp az a szerep magyarázza, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság játszik — nagy politikai és gazdasági befolyásánál fogva — a tőkés Európában, de azzal is, hogy kapcsolataink — különösen gazdasági téren — évtizedek óta széles körűek és jól fejlődnek. A Magyar Népköztársaság és Olaszország kapcsolatai különösen gazdasági és kulturális téren fejlődtek. Üjabban jelentősen szélesedtek a kapcsolataink Franciaországgal, az Egyesült Államokkal és Angliával. Az arab országok jelentősége kézenfekvő. Az arab világ közel fekszik Európához, mindaz, ami e térségben történik, közvetlenül kihat az európai békére és biztonságra. Külpolitikánknak azt is szem előtt kell tartania, hogy egyes arab országokban figyelemre méltó haladó folyamatok bontakoztak ki, s hogy ebben a térségben a békére nézve veszélyes válsággal kell szembenéznie a világnak. Kétoldalú kapcsolataink szempontjából fontos tény, hogy a fejlődő országokra jutó külkereskedelmi forgalmunk mintegy 40%-a ezekkel az országokkal bonyolódik le. Különösen kedvező lehetőségek nyíltak országunk és Algéria, Irak, Líbia gazdasági kapcsolatainak fejlesztésére. 4. A magyar külpolitika a fejlődő világban arra törekszik, hogy mindenekelőtt a haladó rendszerű fejlődő országokkal építsen ki gyümölcsöző kapcsolatokat. Elő kívánjuk segíteni, hogy ezek az országok a szocializmus politikai szövetségeseivé váljanak s aktívan közreműködjenek a béke és a biztonság megszilárdításában az egész világon. 5. A magyar külpolitika különleges súlyt helyez Európa és Ázsia térségének egyes aktuális kérdéseire. tfJNagy teret kapnak külpolitikai tevékenységünkben azok az erőfeszítések, amelyek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányának megvalósítását segítik elő. Kormányunk fontos kezdeményezéseket tett a Záróokmány valóra váltásának előmozdítására a kétoldalú kapcsolatok szférájában. A tőkés országok kormányainak írásban átnyújtottuk erre irányuló javaslatainkat, amelyeket általában pozitívan fogadtak. Mi is valljuk, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, s minden tőlünk telhetőt megteszünk a fegyverkezési verseny mérséklésére, a leszerelés egyes részproblémái megoldásának elősegítésére. b) Népünk különleges érzékenységgel tekint az úgynevezett német kérdéskomplexum alakulására. Tudjuk, ma más körülmények között alakul Európa sorsa, mint a múltban, de nyugtalanító, hogy még mindig nem sikerült maradéktalanul eltávolítani a 10
