Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - SZEMLE - Szilágyi Zoltán: Az ENSZ szerepe a gyarmati rendszer felszámolásában
Az Alapokmány 73. cikkének e) bekezdése értelmében küldött információkkal kapcsolatban a Közgyűlés Információs Bizottságot hozott létre. A bizottság évről évre megvizsgálta a gyámsági rendszer alá nem helyezett, önkormányzattal nem rendelkező területeket gazdasági, szociális és nevelésügyi helyzetéről az ENSZ-főtitkárnak küldött jelentéseket. Az Információs Bizottság tevékenysége lehetővé tette, hogy a szocialista és az újonnan függetlenné vált országok leleplezzék az önkormányzattal nem rendelkező területek igazgató hatalmainak gyarmati politikáját és sürgessék e területek népeinek függetlenné válását. Felhívták a figyelmet arra, hogy a gyarmattartó hatalmak kizsákmányolják az önkormányzattal nem rendelkező területek lakosságának olcsó munkaerejét, az ottani nyersanyagforrások kiaknázásával pedig óriási profithoz jutnak. Az ENSZ gyarmati deklarációja és jelentősége Az 1960-as esztendő az ENSZ-ben folytatott gyarmatosításellenes harc mérföldkövének tekinthető. Csupán ebben az évben 16 újonnan függetlenné vált afrikai országot vettek fel az ENSZ-be. Ugyancsak ebben az évben, az ENSZ Közgyűlés XV. rendes ülésszakán, az összes szocialista ország, továbbá jó néhány „harmadik világhoz” tartozó állam kormányfőjének a jelenlétében fogadták el a „Nyilatkozat a gyarmati országok és népek függetlenségéről” című okmányt.10 A kormányfők részvételére a szovjet kormány kezdeményezésére került sor, amely azt célozta, hogy nyomatékosan, jelenlétükkel is kifejezzék korunk égető problémái, az általános és teljes leszerelés, valamint a gyarmati rendszer teljes felszámolása iránti felelősségérzetüket. A deklaráció a szovjet kormány kezdeményezésére és 43 afroázsiai ország javaslata alapján került a Közgyűlés elé, amely azt igen éles vita után 89 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás11 mellett elfogadta. A „Nyilatkozat a gyarmati országok és népek függetlenségéről” már bevezetőjében jelentős elvi megállapításokat tartalmaz. Többek között leszögezi: a Közgyűlés tudatában van annak, hogy a függőségben élő népek szabadsága megtagadásából vagy késleltetéséből keletkező konfliktusok komolyan veszélyeztetik a világbékét. A Közgyűlés meggyőződését fejezte ki, hogy minden népnek elidegeníthetetlen joga van a teljes szabadságra, szuverenitása gyakorlására és nemzeti területe sérthetetlenségére. Ünnepélyesen kinyilvánította annak szükségességét, hogy gyorsan és feltétel nélkül véget vessenek a gyarmatosítás minden formájának és megnyilvánulási módjának. A Nyilatkozat elfogadása a gyarmatosításellenes erők összefogásának nagy győzelme volt. A gyarmattartó hatalmak teljesen elszigetelődtek. A deklaráció elfogadását túlzás nélkül csaknem az Alapokmány hathatós kiterjesztésének lehet tekinteni, mivel jelentős mértékben növelte az ENSZ gyarmatosításellenes tevékenységét, és félreérthetetlenül leszögezte a gyarmati rendszer teljes felszámolásának szükségességét. A deklaráció először mondta ki, hogy a népek egyenlősége és önrendelkezési jogának elve a gyarmati népekre is vonatkozik. A történtekhez azonban hozzátartozik, hogy az ENSZ a deklaráció elfogadásának 96
