Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE - Madari Dániel: Az NSZK ellenzéki pártjainak (CDU, CSU) külpolitikai nézetei és tervei

Üj tényező az ideológiai harcra történő utalás: „a rendszerek versenyében offenziv módon kell védeni szabad demokráciánkat”.

A keleti politika célja az NSZK cselekvőképességének, politikai függetlenségének és szuverenitásának biztosítása Kelet-Európa országaival szemben. Ezt a célt kell figyelembe venni a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakításánál. Az 1971-es ptogrammal szemben tehát a kapcsolatoknak feltételt szab, bár nem annyira kizáró feltételt, mint a CSU programja.

3. A Junge Union javaslata

A programjavaslat pozitívuma, hogy feltétel nélkül — legfeljebb a fellazítás alig titkolt szándékával — a kapcsolatok bővítése mellé áll: „A német külpolitika feladata, hogy tovább folytassa Kelet- és Közép-Európa országaival a dialógust. Mindenekelőtt a gazdasági, technikai, tudományos, kulturális és a sportkapcsolatokat kell fejleszteni, valamint a kölcsönös látogatások kiépítését szorgalmazni.”

A Németország-politika vonatkozásában a javaslat hasonló a CDU-programban foglaltakhoz. A különbség a megoldásban van. A CDU-program szerint a megosztottság állapota addig tart, „amíg a német nép szabad önrendelkezés alapján az egység mellett nem dönt”. Ez, mint megoldás, mindenképpen meghatározatlan. A Junge Union javaslata konkrétabb: „a német kérdés megoldása és Németország egyesítése, amely csak Európa kettészakadásának megszüntetésével képzelhető el, politikánk célja marad”.

Nyugat-Berlin vonatkozásában a Junge Union javaslata ugvancsak konkrétabb, mint az általánosságokat hangsúlyozó CDU-program. Nemcsak deklarálja Nyugat-Berlin NSZK-hoz tartozását, hanem az összetartozás erősítésére konkrét javaslatokat tesz:

—■ újabb szövetségi hivatalokat kell Nyugat-Beilinbe telepíteni;

— az európai közösség egyes hivatalait, például a keleti kereskedelemmel foglalkozó irodát Nyugat-Berlinben kell felállítani;

— törekedni kell arra, hogy a különféle nemzetközi szervezetek tevékenységük egy részét Nyugat-Berlinben végezzék.

E javaslatok nem jelentik azt, hogy Nyugat-Berlin kérdésében a CDU általában reálisabb lenne, mint a Junge Union, inkább taktikai megfontolásokról lehet szó.

4. A CSU vitaalapja

A keleti politika alapja az alkotmánybírósági döntés és a parlament kotábban említett közös állásfoglalása. A CSU a Németország-politikában és a keleti politikában a következőkért száll síkra:

— „a német nemzet jogáért az önrendelkezésre és az állami egységre;

— a Berlinhez fűződő kapcsolatok fenntartásáért és fejlesztéséért. Berlin az NSZK tartománya és a jövőben újraegyesített Németország fővárosa;

— az elűzöttek és menekültek hazájukhoz való jogáért és önrendelkezési jogáért;

— minden lehetőséget — az ENSZ-ben, az Európa Tanácsban — fel kell használni az emberi jogok betartatása és visszaállítása érdekében az »NDK«-ban;

80