Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 3. szám - Kende István: Az el nem kötelezettek mozgalmának kialakulása és helye napjainkban
KENDE ISTVÁN Az el nem kötelezettek mozgalmának kialakulása és helye napjainkban Alighanem korunk átmeneti jellegéből fakad az a sajátosság, hogy — legalábbis a társadalomtudományi szférában —, halmozódnak az olyan fogalmi meghatározások, amelyek inkább elhatárolásra törekednek, mintsem konkrét kifejtésre; azt jelzik, mit nem jelent az adott fogalom. így került be mai politikai szótárunkba a »«»-kapitalista út fogalma, így használják egyesek ún. „szocializmusuk” meghatározó jelzőjeként a nemmarxistát, nem-proletárt, és a tagadó jellegű meghatározások közé sorolhatjuk az el nem kötelezettség fogalmát, az el nem kötelezett országok kategóriáját is. Míg azonban a nem-kapitalista út kategóriája egy bizonyos fogalomtól — a kapitalizmustól — való elhatárolást jelez, s ezzel eleve érezteti, hogy a másik — a szocialista — ellenpólustól való elhatárolás kevésbé lényeges, az el nem kötelezettség voltaképpen két ponttól való, bár korántsem egyenlő mértékű elhatárolást jelent az elkötelezettektől, melyek két csoportba sorolhatók: a fejlett tőkés, imperialista államok, illetve a szocialista államok elkötelezett csoportjába. A hidegháború és a semlegesség Az el nem kötelezettség, illetve az el nem kötelezettek helyét tehát — mintegy a mértani alaptörvények logikáját követve — két ponttól való távolságuk szabja meg. A két fő elkötelezett erőnek vannak közös meghatározói. Először is az, hogy egyértelműen kitűzött, elkötelezett stratégiai céllal rendelkeznek. Közös jellemző, hogy mindkét elkötelezett csoportosulásnak tagja egy-egy kiemelkedő hatalom. Közös sajátosság, hogy mindkét elkötelezett csoporton belül is találhatók ellentétek. Mindamellett a szocialista, illetve az imperialista országok csoportja két alapvetően ellentétes csoport: ellentétük mai valóságunknak, korunk átmeneti jellegének meghatározó tényezője. Az el nem kötelezettek helyzetét meghatározó egyik pont tehát az imperializmus — a fejlődő országok tegnapi 3
