Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 2. szám - Somogyi Ferenc: Gazdasági egységtörekvések Nyugat-Afrikában
a közös célkitűzések megvalósítása terén anélkül, hogy ez az együttműködés jelentős antikapitalista tendenciák kifejlődését eredményezné a tagországok társadalmi-gazdasági fejlődésében. Másrészt viszont éppen a kapcsolatok és következésképp az egymásraha- tás korlátozottsága miatt nem lehet kizárni azt sem, hogy egy-egy ország (például Guinea, Benin) a társadalmi fejlődésben megelőzze a többi tagállamot. A nyugat-afrikai együttműködés fejlődésének egyik figyelemre méltó aspektusa a szuverenitás és az integrálódási folyamat közötti kapcsolat, vagyis az, hogy az integrálódás előrehaladása mennyiben jár szükségképpen együtt a tagállamok szuverenitásának korlátozásával. Itt megítélésem szerint kétirányú tendenciáról van szó. Az ECOWAS célkitűzéseinek megvalósítása, valamint a fejlődés előtt álló akadályok és nehézségek leküzdése egyrészt valóban megköveteli egyes területeken a tagországok szuverenitásának önként vállalt korlátozását, még akkor is, ha ez nem ölti szükségképpen a fejlett tőkés országok integrációját jellemző szupranacionális, nemzetek feletti jelleget. Másrészt viszont az integráció céljainak realizálása növeli a tagországok gazdasági függetlenséget, ezáltal csökkenti a gazdasági függőségnek a nemzeti szuverenitás teljes, korlátlan érvényesülését akadályozó hatását. Ilyen értelemben tehát a tagországok gazdasági együttműködésük keretében olyan lehetőséghez jutnak, hogy nemzeti szuverenitásuk bizonyos fokú önként vállalt korlátozásával tulajdonképpen a szuverenitás egyre akadálytalanabb érvényesülését segítik elő. Az ECOWAS jelenlegi formájában tulajdonképpen kompromisszum a lassúbb, fokozatos előrehaladás mellett álló frankofon országok és a gyorsabb ütemű integrálódást szorgalmazó Nigéria és támogatói között. A szerződést aláíró országok a termelőerők jelenlegi alacsony színvonalát, a fejlődést akadályozó számtalan tényezőt és a tagországok közötti különbözőségeket figyelembe véve irreálisnak találták, hogy a gazdasági élet minden szférájára kiterjedő integrációt tűzzék ki közvetlen célul és az együttműködés fokozatos, részleges megvalósítása mellett döntöttek. Olyan gazdasági unióról van szó tehát, melyben megszüntetik az áruk, a munkaerő és a tőke tagállamok közötti szabad áramlásának minden akadályát, közös külső vámokat léptetnek életbe, összehangolják a tagországok gazdasági, pénzügyi és szociális politikáját, gazdasági egységként lépnek fel harmadik országok vonatkozásában, de nem cél a közös valuta megteremtése, közös központi bank létrehozása és a teljes ipari integráció. Az ECOWAS létrehozása jelenleg elsősorban politikai szempontból jelentős, mert keretet biztosít a különböző hagyományokkal és eltérő gazdasági és politikai orientációval rendelkező nyugat-afrikai országok közötti együttműködéshez. A közösség megteremtésének gazdasági hatása csak akkor lesz igazán érezhető, ha az ECOWAS iparilag legfejlettebb országai megfelelő mennyiségű ipari terméktöbblettel rendelkeznek majd az ECOWAS többi országába irányuló export céljaira és felszámolják az együttműködést akadályozó pénzügyi és infrastrukturális nehézségeket. Sí
