Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)

1976 / 2. szám - Káldor István: Az egyiptomi külpolitika módosulása az 1973-as háború után

Tekintettel arra, hogy a politikai életben — Nasszerhez hasonlóan — Szadat elnök is 1952-től vesz részt, bizonyos fokig mentegetni volt kénytelen magát a hibák miatt. „Szadat gondosan ügyel arra is, hogy feltárja a Nasszer-éra alatti tehetetlenségét, és ily módon enyhítse felelősségének mértékét a »régi rezsim« visszásságaiért. E visszásságok közé sorolja a jogállam hiányát és a rezsim által meghirdetett politikai demokrácia elég­telenségét.”10 A jobboldal, a haladó vívmányok elleni offenzívája során, 1974 tavaszán elérkezett­nek látta az időt, hogy befejezze az ASZÚ ellen 1971-ben indított támadását. Az ASZU-t Nasszer a nemzeti összefogás megteremtésére, a társadalmi haladás elősegítésére, a vív­mányok védelmére hozta létre. A szervezet jelenlegi formájában kétségkívül alkalmatlan feladatának betöltésére. Papíron 7 millió tagot számlál, meglehetősen szétfolyó, alig mobilizálható tömegszervezet, melynek vezetése elbürokratizálódott, módszerei lassúak és nehézkesek, nem képes betölteni az élcsapat szerepét. „Az Arab Szocialista Unió nem párt. Olyan nemzeti front, amely osztályhelyzetüktől függetlenül egyesíti mindazokat, akik az ország gazdasági függetlenségére és a szocializmus megteremtésére töreked­nek” — írja L. A1 Kholi.11 Maga Nasszer elnök sem tekintette véglegesnek e politikai szervezet kereteit, szüntelenül felhívott továbbfejlesztésére, tökéletesítésére. Az ASZU-ról kirobbantott vitában azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a jobboldali manőverek célja: lejáratni a forradalmi örökséget, az eddigi vívmányok —• földreform, állami szektor, munkás-paraszt képviseleti elv stb. — felszámolása, a reakció erőinek legalizálása a többpártrendszer adta lehetőségeken belül. Polgári jogászok a vita során megállapították: „a július 23-i forradalom nélkülözi az alkotmányos folytonosságot és törvényességet”.12 A vita kiélezése veszélyeket rejtett a jobboldal számára is, csökkentette volna a kül­politikai manőverezés lehetőségeit, az egyébként is óvatos külföldi tőkét pedig a bel­politikai helyzet ingatagsága további „kivárásra” késztette volna. Ezért az elnök kineve­zett egy négyfős bizottságot az elhangzott javaslatok tanulmányozására, majd hirtelen lezárta a vitát. Döntését azzal indokolta, hogy a hsdiállapot még nem ért véget, az idő még nem alkalmas „politikai játékokra”. 1976 januárjától a burzsoázia felújította támadásait az ASZÚ ellen, a többpárt­rendszer bevezetéséért. Az ASZU-t a kis- és nagyburzsoázia már nem tartja alkalmasnak édekei védelmére. Az ASZÚ elleni támadások azonban a dolgozó rétegek ellenállásába ütköznek. Gazdasági élet: ismét a tőkés úton Egyiptom gazdasága rendkívül nehéz helyzetben van. Az államháztartás több mint egy évtizede deficites. Az állandó háborús készenlét, a demográfiai robbanás csak fokozza a nehézségeket. A vezetés úgy igyekszik javítani az ország gazdasági helyzetén, hogy a Nyugat, Irán és a reakciós arab országok tőkéjét próbálja bekapcsolni Egyiptom gazdasági vér­33

Next

/
Thumbnails
Contents