Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)

1976 / 2. szám - Horváth Miklós: A nemzetközi enyhülés néhány kérdése

vállalatokat is érdekeltté tehetik a termelési kooperációkban. Egyre nyilvánvalóbbá válik ugyanis, hogy a szocialista országok technikai fejlődését úgysem tudják megállítani el­zárkózásukkal. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági súlyát és teljesítőképességét tekintve első­sorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésben érdekelt. A szovjet fogyasztási és beruházási piac által nyújtott előnyös lehetőségeket ma már egyre szélesebb körök ismerik fel az USA-ban. A Szovjetunió és az USA közötti gazdasági együttműkö­désnek a mainál magasabb színvonala a politikai kapcsolatok stabilizálását is eredményez­hetné. Végeredményben ezzel is az enyhülési folyamatok bázisa erősödne. A japán gazdaság számára létkérdés az export, s természetes igény, hogy a politika új lehetőségeket teremtsen a gazdaságnak. Japánnak, akárcsak az USA-nak, elsősorban a szovjet piac kínál komoly gazdasági előnyt. Igaz, ma még igen sok mesterséges akadályt kell elhárítani a Szovjetunió és Japán kapcsolatának útjából. Japán és a Szovjetunió közötti kapcsolatok egyúttal alkotó elemei lehetnek az ázsiai kontinentális enyhülésnek. A két ország közötti kapcsolatok segíthetik Japánt abban, hogy a kínai vezetés ne hasz­nálhassa fel eszközként szovjetellenes külpolitikai törekvéseihez. A Szovjetunió minden tőkés országgal kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatokra törekszik a kölcsönös előnyök elvének érvényesítése alapján. ,,Az együttműködés távlati formáit jelentik a kompenzációs alapon kötött megállapodások, valamint az ipari koope­ráció különböző formái, a közös tudományos kutatások és tervező munkák” — mondot­ta az SZKP XXV. kongresszusán A. Koszigin a Szovjetunió és a tőkés országok közötti gazdasági és tudományos kapcsolatok perspektivikus lehetőségeiről.5 Az a tény, hogy megszűnőben van az imperialista hatalmak monopolhelyzete a fejlődő országokkal fenn­tartott gazdasági kapcsolatokban, szintén növeli a szocialista világgal kiépített gazdasági kapcsolatok jelentőségét a tőkés országok számára.6 A szocialista és a tőkés országok gazdasági együttműködésének jelenlegi szintje még csak kezdeti. A jelenlegi politikai kapcsolatoknak is szélesebb körű gazdasági együtt­működés felelne meg. A kölcsönös érdekeltség a gazdasági szférákban olyan feltételeket teremt, melyek hozzájárulhatnak a feszültség megoldásához, a konfliktus-gócok felszámolásához. A gazdasági kapcsolatok szálai stabilizáló szerepet tölthetnek be az államok közötti politikai kapcsolatokban. A katonai enyhülés területén az általános emberi és osztályérdekek együttesen jelent­keznek. Ebből következően ezen a területen ellentmondásos folyamatok figyelhetők meg. Az emberiség közös érdeke a nukleáris katasztrófa, az emberiség létét fenyegető pusztító háborúk elkerülése. A nemzetközi munkásosztály attól a pillanattól kezdve, hogy a politikai harcok színterére lépett, egyik legfontosabb követeléseként jelölte meg a háborúk kiküszöbölését. Az SZKP XXV. kongresszusa is a világ sorsa iránt érzett fele­lősséget hangsúlyozta: A legfontosabb feladat meggátolni a nukleáris fegyverek elterje­dését, meggátolni, hogy a fegyverkezési verseny új területekre tevődjön át. Közép- Európában csökkenteni kell a fegyveres erőket és a fegyverzetet. A Szovjetunió — hang­21

Next

/
Thumbnails
Contents