Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar-tunéziai közös közlemény
A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi helyzet fő kérdéseiben nézeteik azonosak vagy közel állnak egymáshoz. A béke erőinek, a szocialista és az el nem kötelezett országok közös erőfeszítéseinek eredményeként a nemzetközi életben kedvező változások történtek. A két fél kifejezte reményét, hogy javulnak annak kilátásai, hogy a világ békéjét és biztonságát fenyegető kérdéseket tárgyalások útján rendezzék, hogy a nemzetek és a népek között jobb megértés és szélesebb körű együttműködés bontakozzék ki. A felek hangoztatták, hogy változatlanul szükség van a világ békeszerető erőinek éberségére és további erőfeszítéseire a válsággócok felszámolása, az agressziók megfékezése érdekében. A két fél megkülönböztetett figyelmet fordított a közel-keleti kérdésekre és az európai biztonság ügyére. Határozott álláspontjuk, hogy a tartós és igazságos béke a Közel-Keleten csak a palesztin nép nemzeti jogainak teljes visszaállításával — beleértve az önálló állam létrehozásának jogát is — és a megszállt arab területek teljes felszabadulásával állítható helyre. Tűrhetetlennek ítélik, hogy Izrael semmibe veszi az ENSZ határozatait, megtagadja végrehajtásukat. Kinyilvánították annak szükségességét, hogy a közel-keleti helyzet rendezése ügyében a genfi békeértekezlet valamennyi érdekelt fél részvételével — beleértve a Palesztinái Felszabaditási Szervezet teljes jogú képviseletét is — mielőbb kezdje meg újra munkáját. A két fél egyetértett abban, hogy a közel-keleti kérdés átfogó és igazságos rendezése nagy jelentőségű a földközi-tengeri térség békéje megteremtésének szempontjából is, fontos előfeltétele annak, hogy a térség a béke és a nemzetközi együttműködés övezetévé válhassék. A felek megállapították, hogy jelentékenyek az európai enyhülésben elért eredmények. Történelmi jelentőségűnek tartják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését. Értékelésük szerint az értekezlet kiemelkedő esemény volt az európai államközi kapcsolatok keretében létrejött találkozók történetében és a második világháború utáni fejlődésben, utat nyitott a különböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsözőbb együttműködéséhez, jelentős hozzájárulás az összeurópai együttműködés megvalósításához és kibontakoztatásához. A két fél kifejezte óhaját, hogy az európai regionális biztonság megszilárdítása és az európai államok közötti együttműködés fejlesztése pozitívan hasson a világ, nevezetesen a földközi-tengeri térség békéjére és biztonságára. A felek nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a közös harcnak, amelyet az el nem kötelezett és a szocialista országok a gyarmatosítás és a neokolonializmus végleges felszámolásáért vívnak, valamint együttes fellépésüknek az agresszív imperialista törekvésekkel szemben. Örömmel üdvözlik a béke helyreállítását Vietnamban és Kambodzsában, Angola, Mozambik és a többi volt portugál gyarmat népeinek függetlenségét. Kifejezték óhajukat, hogy az angolai nép szabadon, minden külföldi beavatkozástól mentesen dönthessen jövőjéről. A két fél kijelentette, hogy továbbra is támogatják a még gyarmati rendszerben élő népek küzdelmét felszabadulásukért. Kifejezték reményüket, hogy békés úton megvalósul Nyugat-Szahara dekolonializálása, a terület lakossága és az érdekelt felek közös megelégedésére. A két elnök kifejezte, hogy támogatják az országok és népek azon jogát, hogy szabadon rendelkezzenek természeti erőforrásaikkal, síkraszállnak azért, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok az igazságosság, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján alakuljanak. A felek az egyetemes béke és biztonság megteremtése érdekében támogatják a teljes leszerelésre, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek eltiltására vonatkozó javaslatokat és azokat az erőfeszítéseket, amelyek a válsággócok felszámolására, a még gyarmati területek felszabadítására és a fajüldözés felszámolására irányulnak. Losonczi Pál maga és kísérete nevében őszinte köszönetét mondott Habib Burgibának és a tunéziai népnek a szívélyes vendéglátásért, és magyarországi látogatásra hívta meg Habib Bur- giba elnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjáról később döntenek. (Népszabadság, 1975. november 30.) 127
