Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - INTÉZETI ÉLET - Tudományos konferencia a nemzetközi enyhülés és a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődésénék kilátásairól
Nyugat-Európa államai között jelentős különbségek és érdekellentétek vannak. Növekszik a semleges országok szerepe és a kis államok befolyása. Nyugat-Európa tehát nem azonosítható az EGK-val és annak politikájával. Mindazonáltal Nyugat- Európa országainak túlnyomó többségét nemcsak a társadalmi-politikai közösség köti egymáshoz, az USA-hoz és a NATO-hoz, hanem a hagyományos szövetségi kapcsolatok és alapvető gazdasági érdekek is. Kelet-Európa az uralkodó nyugat-európai stratégiai gondolkodásban semmilyen értelemben nem szövetséges, hanem alapvető érdekeikkel szemben álló társadalmipolitikai erő. Nyugat-Európa viszonyát Kelet-Európához döntően ez és a kapitalista világhoz fűződő erős politikai, gazdasági, kulturális és katonai kapcsolatok rendszere határozza meg. Az uralkodó körök megítélése szerint Nyugat-Európa súlyos gazdasági és politikai nehézségei csak a kapitalista világ rendszerében küzdhetők le. Ehhez Kelet- Európa meghatározó mértékben nem járulhat hozzá. Ugyanakkor a Szovjetuniót vitathatatlanul katonai világhatalomnak tartják, amely a világpolitikának is egyik legfőbb meghatározója. Ezért stratégiai gondolkodásukban ebből a szempontból a Szovjetunió, illetve vele egész Kelet-Európa nem másodrendű, hanem egyértelműen elsőrendű helyet foglal el. Nyilvánvaló, hogy a nyugat-európai kormánykörök a jövőben sem kívánnak „túlságosan messzire menni” a szocialista Kelet-Európával való együttműködésben. Másrészt azzal is számolni kell, hogy e körök kelet-európai politikájukban — az enyhülés által oldottabbá tett kapcsolatok segítségével — megkísérlik r. „fellazítás” hatékonyabb alkalmazását, a szocialista országok közvéleményének közvetlenebb befolyásolását. Figyelembe kell venni az Európán kívüli tényezők szerepének valószínű megnövekedését is az európai politikai helyzet alakulásában. Ilyen tényezők a következők: a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása, az USA befolyása Nyugat-Európára, Kína politikájának esetleges módosulása és végül a „harmadik világ”. Általában egyre szorosabban összefonódnak az európai és a globális tényezők. Kölcsönhatásuk erősödik. Ez szintén lehet kedvező. Ugyanakkor azonban fokozódik az európai enyhülési folyamatok érzékenysége is a világ más részeiben meglevő és keletkező feszültségekre. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az utóbbi években a Kínai Népköztársaság külpolitikája és egész diplomáciai tevékenysége egyre inkább arra irányul, hogy szerte a világon, de különösen Európában erősítse és szovjetellenes céljai érdekében szövetségesül felhasználja az enyhülési folyamattal szemben álló erőket.. Noha nem zárható ki, hogy Nyugat-Európa egyik-másik országában átmenetileg az enyhülés iránt ellenséges vagy kritikusabb erők jutnak hatalomra, valószínűbb, hogy az 1970-es évek második felében az összeurópai politikai helyzet alakulását a jelenleginél is nagyobb mértékben a szocialista országok, valamint Nyugat-Európa haladó és- reálpolitikai erői határozzák meg. Ehhez az enyhülés folytatása szempontjából még jelentős tartalékokat lehet kiaknázni, különösen ami az összeurópai szükségletek kielégítését illeti. A politikai kapcsolatok több kérdésben továbbfejleszthetők az együttműködés irányában. Az európai biztonsági és együttműködési politika intézményesítésének folytatása (pl. egy állandó szerv létrehozása) újabb lehetőségeket teremthet. Nyugat-Európa jelenleg és a közeljövőben a legnagyobb politikai hozzájárulást az enyhüléshez a reálpolitika folytatásával adhatja, amire módja van. Nagyon fontos, hogy államai megtartsák és betartsák a megkötött megállapodásokat és a helsinki értekezlet záróokmányában lefektetett elveket. Figyelembe kell venni, hogy a politika szférájában Nyugat- Európa még távolról sem tett meg mindent a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztése érdekében, holott ez szükséges. Nyugat-Európa valójában még semmit sem használt ki a katonai enyhülés kínálta lehetőségek közül. Szükséges és lehet-
