Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - Vas-Zoltán Péter: A nemzetközi kapcsolatok elméletéről
mussal (egyébként még így is éri bírálat, éppen az általa elérhető objektív elemzés miatt). A rendszer-elemzés útján folytatott kutatás igen racionális, kulcskérdése a döntéshozatal. Különösen értékes tevékenysége a management-elemzés, amely a hatékonyságot (ráfordítás—eredmény viszonyát) vizsgálja irányítási folyamatokon belül. Általában a nemzetközi kapcsolatok különböző folyamataira alkalmazható kutatási módszer, példái egyaránt megtalálhatók a polgári és a szocialista irodalomban. A legelterjedtebb módszer — a marxista irodalomban is — az elemző felmérés (survey). Kulcskérdése a „miért?”. Általában a döntésre jogosult szervek elé kerülő előterjesztések az elemző felmérés módszerével készülnek. Ennek egyik speciális, de a kutatási gyakorlatban rendszeresen használt módja — különösen ha az áttekintés igen nagy tömegű eseményre, jelenségre vonatkozik — a mintavétel útján történő kutatás (sampling). A módszer gyökerei egyébként a már régebben gyakorolt szelektív statisztikai felmérés gyakorlatából is ismertek. Az elmúlt évtizedekben a kvantitatív módszerek egész sora alakult ki; ezek lényege a jelenségek mennyiségi meghatározásával, a mennyiségek csoportosításával végzett elemzés. Vonzereje elsősorban konkrét mivoltában rejlik, de ha a gyakorlatban felülkerekedik a formális logika, absztrakt eredményekhez is vezethet. Elterjedt válfaja a behatárolás (pontosabban: határok közé szorítás — scaling), ahol a szélső határértékek közötti mozgás adja az irányt az elemzésre. Rendszeresen használja a módszert a szociológia, szociometria és ökonometria, de közgazdasági, jogi, történelmi, sőt bizonyos esetekben irodalomtörténeti stb. kutatásokban szintén komoly mértékben nyílik lehetőség alkalmazására. Nálunk is ismert, de a gyakorlatban még kevéssé használt módszer a stimuláció, amely paraméterekkel meghatározott helyzetek mesterséges megjelenítésével operál, és lényegében egy, a társadalmi mozgásra alkalmazható laboratóriumi kísérlet analógiája. A módszer használhatósága sokirányú: a különböző paraméterekkel „előállított” helyzetekre döntési változatok dolgozhatók ki, és a variánsok adta választási lehetőségek biztosítékot nyújtanak a megfelelő döntés, kutatási irány stb. kiválasztásához; konkrét esetben (valós helyzet elemzésekor) az optimális döntés meghozatalára, a komplex tervezésben a legalkalmasabb változat felhasználására; alkalmazható a szimuláció az oktatásban, mind az ismeretek elmélyítésére, mind a módszeres gondolkodás formálására és a döntési készség fejlesztésére. Soktényezős nemzetközi helyzetek elemzésére oly módon is felhasználható, hogy segítségével számítógépre vihető esetmodelleket dolgoznak ki. A módszerek kiválasztása magától értetődően az adott feladat (elemzés) természetétől és célkitűzéseitől függ, elképzelhető különböző módszerek kombinálása is. Természetesen az itt érintett módszerek általános tulajdonsága, hogy a társadalmi mozgás legkülönbözőbb jelenségeire alkalmazhatók, de különösen a nemzetközi helyzetek elemzésére adnak lehetőséget: sokféleségük különösen alkalmas új módon felmerülő összefüggéseknél a sajátos következtetések kialakítására. Nem mondhatunk le a nemzetközi kapcsolatok elmélete művelésénél a tudomány olyan új vívmányainak alkalmazásáról, mint a kvantitatív módszerek, a számítástechnika stb.
