Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - Puja Frigyes: Külpolitikánk harminc éve
A belpolitikában és a népgazdaságban elért nagy sikerek kihatottak nemzetközi helyzetünkre is. A nyugati országok közvéleménye mindinkább meggyőződött arról, hogy politikusaik és hírközlő szerveik félrevezetik a magyarországi helyzetre vonatkozó hamis és tendenciózus jelentéseikkel. S elérkezett a pillanat, amikor a tőkésországok kormányainak revideálniuk kellett álláspontjukat, fel kellett adniuk az elzárkózás és az elszigetelődés politikáját. 1962-ben levették az ENSZ napirendjéről az úgynevezett magyar kérdést. 1964 októberében hivatalos látogatásra hazánkba érkezett az első nyugati államférfi az akkori osztrák külügyminiszter személyében. Az országunk nemzetközi helyzetében beállott pozitív változás az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején tehát alapvetően a belpolitikában elért sikerek folyománya. Nem lenne azonban reális a kép, ha nem említenénk meg azt az óriási és igen hatékony segítséget, amit a Szovjetunió és más szocialista országok nyújtottak számunkra nemzetközi helyzetünk javításához, tekintélyünk gyarapításához. Nem feledkezhetünk meg a magyar diplomácia sikeres erőfeszítéseiről sem. Diplomáciánknak is szerepe volt abban, hogy végül is megtört a tőkés diplomáciai és kulturális blokád, hogy a fejlett tőkésországokhoz fűződő kapcsolataink a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján bővültek. Ebben az időszakban országunk számos fejlődő országgal vette fel a diplomáciai kapcsolatot. Mindennek eredményeként a hatvanas évek közepén a Magyar Népköztársaságnak sokkal több országgal volt diplomáciai és más jellegű kapcsolata, mint 1955-ben, és lényegesen nagyobb tekintélyt élvezett a nemzetközi életben, mint akkor. 3. A hatvanas évek közepétől napjainkig terjedő időszakban a Magyar Népköztársaság külpolitikája minden tekintetben teljesítette nemzeti és nemzetközi feladatait. Külpolitikánk aktívabbá, kezdeményezőbbé vált, s jól kihasználta a kínálkozó lehetőségeket a magyar nép és a szocialista közösség céljainak előmozdítása érdekében. Visszatekintve a megtett útra, jogosan húzhatjuk alá: országunk helyzete a nemzetközi színtéren is gyökeresen megváltozott. A Magyar Népköztársaság ma a szocialista közösség megbecsült tagja, s elért eredményeivel, következetes külpolitikájával elismerést vívott ki magának a nem szocialista világban is. Nemzetközi kapcsolataink kiterjedtségét mutatja, hogy jelenleg 105 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban, 59 nagykövetségünk, 7 főkonzulátusunk van és 4 missziónk működik a nemzetközi szervezetek mellett. A Magyar Népköztársaság három évtizedes nemzetközi tevékenysége során számos fontos tapasztalatot szerzett, amelyeket felhasznál és alkalmaz külpolitikai tevékenységében. a) A világhelyzet fejlődését a hatvanas évek közepétől hullámzóan, később mind egyenletesebben a nemzetközi feszültség csökkenése, az enyhülés fokozatos térhódítása jellemzi. Ma már fordulatról beszélünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974-es Kongresszusi Irányelvei joggal állapíthatják meg: „Jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben, a hidegháború időszakából a politikai, vala8
