Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - Haraszti György: A technikai haladás és a nemzetközi jog
marad a kérdés, hogyan lehetne biztosítani, hogy az egyes kutatási és kiaknázási jogok elosztásánál ne történhessék diszkrimináció, az egyes zónák értéke nagyjából egyenlő legyen, és biztosítsák azoknak az államoknak a jogait, amelyek még nincsenek abban a helyzetben, nem rendelkeznek olyan technikai felkészültséggel, hogy mélytengeri bányászatot folytathassanak. Még kevésbé alakultak ki eddig összehangolt elképzelések arra nézve, milyen feltételek mellett tárhassák fel és aknázhassák ki a tengerfenék kincseit, bár nagyjából egyetértés áll fenn azt az általános elvet illetően, hogy a kiaknázás nyújtotta előnyökben minden államnak méltányosan részesednie kell, hogy különös figyelmet kell szentelni a fejlődő országok érdekeinek és szükségleteinek. Mindez azt bizonyítja, hogy a nagy perspektívákat nyitó technikai fejlődés nem kis problémákat is okoz a jogi szabályozás szempontjából. A problémák megoldása azonban nem várathat sokáig magára, mert a nemzetközi jogi szabályozás hiánya aligha fogja megakadályozni azt, hogy egyes államok maguk vegyék kezükbe az ügyet, és megkezdjék a mélytengerek kincseinek kiaknázását, ez pedig, ha bekövetkezik, alighanem még jobban megnehezíti a kérdések nemzetközi jogi rendezését. Végül még egy problémát kell megemlítenünk, amelyet ugyancsak a technikai fejlődés idézett elő, és amelynek hatékony megoldása szintén nem képzelhető el megfelelő nemzetközi jogi szabályozás nélkül. A környezetvédelem kérdéséről van szó, melyet a technikai fejlődés tett rendkívül időszerűvé, és amely természetesen nemcsak a tengerek világával kapcsolatban jelentkezik, de itt különösen nagy jelentőségű. A tenger vizének szennyezettsége már jelenleg is sok helyütt rendkívül nagyfokú, és a szennyezés részben szárazföldi eredetű, részben a tengeri hajózás és főleg az olajszállítások rohamos növekedésének, valamint a kontinentális talapzat olajkincse kiaknázásának következménye. Nem kétséges azonban, hogy a mélytengeri bányászat kifejlődése fokozza majd a szennyeződés veszélyét. Nem csekély már azoknak a nemzetközi szerződéseknek a száma, amelyek részben általános jelleggel, bizonyos tevékenységek eltiltásával, részben regionális keretek között igyekeznek megakadályozni a tenger vizének szennyeződését. E rövid cikk keretében, amely csupán az általános tendenciák felvázolását tűzte ki feladatául, nincs módunk rá, hogy bővebben foglalkozzunk ezzel a speciális kérdéssel. Mindössze annyit kívánunk még megjegyezni, hogy a nemzetközi jogra további nagy feladatok várnak olyan szabályok megalkotása terén, amelyek a tengervíz tisztaságának megóvását és a tenger élővilágának védelmét célozzák, ugyanakkor azonban nem akadályozzák az egész emberiség érdekében álló munkálatok végzését, és nem rónak olyan terheket a fejlődő országokra, amelyek fékeznék e fiatal államok életképes iparának kiépítését. * Mint e tanulmány bevezető soraiban jeleztük, a tudományos és technikai fejlődésnek a nemzetközi jogra gyakorolt hatását két olyan térség — a mélytengerek, illetve a világűr — vonatkozásában kívánjuk megvizsgálni, amelyek mindegyike jórészt még fel68
