Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - Puja Frigyes: Külpolitikánk harminc éve
PÚJA FRIGYES Külpolitikánk harminc éve Magyarország újabbkori történelmében 1945. április 4. a legfontosabb dátum. Harminc esztendővel ezelőtt, ezen a napon űzte ki a Vörös Hadsereg a megvert német seregek maradványait hazánkból, és ezzel országunk egész területe felszabadult a hitleri fasizmus és magyar szövetségeseinek uralma alól. Elérkezett az idő, amikor a magyar nép saját sorsának urává válhatott, kezébe vehette a hatalmat, és új irányt adhatott országa fejlődésének. Akkoriban ez nem volt olyan magától értetődő, mint napjainkban. Országunkra még ráborult a múlt árnya, a bukott rendszer hívei még nem adták fel a harcot, a suttogó propaganda a régi urak visszatérésével ijesztgette a hiszékeny embereket. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai közül csak a Magyar Kommunista Pártnak volt világos, következetesen népi demokratikus programja. Abban az alapkérdésben, hogy milyen belpolitikát folytassunk, a koalíciós pártok nézetei eltértek egymástól. A múlttal való gyökeres szakításért, az igazán demokratikus átalakulásért következetesen csak a Magyar Kommunista Párt, valamint a Szociáldemokrata és a Nemzeti Paraszt Párt baloldala lépett fel. A Független Kisgazda Párt vezetői — néhány kiemelkedő politikust kivéve — a polgári demokrácia útjára akarták terelni az országot. Ez volt a fő oka a belpolitikai viszonyok kiéleződésének nem sokkal a felszabadulás után. Az 1947. évi országgyűlési választások és az ezt követő hónapok eseményei, az új koalíciós kormány programja, majd a két munkáspárt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt történelmi jelentőségű egyesülése világosan bizonyította, hogy a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség, tehát országunk lakosságának döntő többsége a szocializmus útját akarja járni. A történelmi távlatban rövid harminc esztendő alatt gyökeresen átalakult az élet hazánkban. Az egykor elmaradott országban fejlett szocialista ipart, szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot hoztunk létre, lenini értelemben vett kulturális forradalmat valósítunk meg. Az ipari termelés több mint tízszeresére, a mezőgazdasági termelés a háborús 3