Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 1. szám - Gorincsek Gyula: A párizsi megállapodás és a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság

erő -— elismerésétől; vitatta a DIFK létezését olyan körülmények között, amikor a DIFK Dél-Vietnam területének és lakosságának jelentős részét már felszabadította, és Dél-Vietnam felszabadított területein kizárólagosan gyakorolta a főhatalmat.

Az Egyezmény a felek közötti kompromisszum eredménye, amely nélkül nem jöhetett volna létre, s ezzel együtt a béke sem Vietnam sokat szenvedett földjén. Az Egyezmény hatálybalépése óta eltelt időszak eseményei azonban arra mutatnak, hogy az Egyezmény által célul kitűzött békét csak a VDK-ban sikerült megvalósítani, míg Dél-Vietnam egész területén a saigoni kormányzat területszerző akciói miatt a béke tulajdonképpen egye den pillanatra sem állt helyre.

II.

A? Egyezmény főbb rendelkezései

Az Egyezmény rendelkezései politikai és katonai vonatkozásúak. E rendelkezések közül az Egyezmény aláírásakor a jövő szempontjából a politikai rendelkezések voltak alapvető fontosságúak, minthogy a katonai rendelkezések többségét a hatálybalépést követő 60 napon belül végre kellett hajtani. Az Egyezményben foglalt politikai rendelkezések — amelyek egyértelműen felvázolták a dél-vietnami politikai kérdések megoldását — végrehajtásának megkezdése azonban feltételezte az Egyezmény katonai rendelkezéseinek megvalósítását.

A helyzetet az Egyezmény aláírása előtt az is jellemezte, hogy Vietnam területén több hadszíntér volt:

a) a VDK területe, az USA légi agressziója következtében;

b) Dél-Vietnam területe, egyik oldalon a DIFK hadserege, másik oldalon az USA hadseregének és a saigoni adminisztráció hadseregének három fegyverneme; valamint az USA-val és a saigoni kormányzattal szövetséges egyéb államok hadseregcsoportjai. Dél-Vietnam területén csak részben folytak klasszikus értelemben vett frontális harcok; a harc jelentős része az ún. „leopárdfoltok” körül folyt.

Az Egyezmény rendelkezései — beleértve a jegyzőkönyvekéit — három csoportra bonthatók:

1. katonai kérdések,

2. politikai kérdések,

3. a végrehajtás ellenőrzésének kérdései.

1.

a) A katonai rendelkezések közül a legfontosabb a tűzszüneti rendelkezés, mely szerint az összes felek kötelesek beszüntetni a harci cselekményeket 1973. január 27-én greenwichi idő szerint 24.00 órakor.

44