Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 3. szám - Köves Vince: Az atomsorompó-szerződés első felülvizsgálati konferenciája
fejlődés jelenlegi saintjén ugyanis nincs lényeges különbség a békés célú nukleáris robbanó szerkezet és a katonai célokat szolgáló szerkezet között. A kísérleti robbantás világméretű visszhangját azóta sem tudta teljesen lecsendesíteni az indiai kormány számos megnyugtató nyilatkozata arról, hogy a kísérlet kizárólag békés célokat szolgált, és Indiának nem áll szándékában nukleáris fegyverkezési programba kezdeni. Ismeretes, hogy mintegy 20—25 olyan állam van, amely teljes mértékben rendelkezik az atomfegyver előállításához szükséges tudományos, technikai és gazdasági feltételekkel. Ezek közül sokan nem váltak az atomsorompó-szerződés részeseivé. Fennáll, sőt növekedett a veszélye annak, hogy közülük többen India lépését ürügyül használják fel arra, hogy nukleáris fegyverre tegyenek szert. Ezek az államok biztonsági és presztízs-érveket hangoztatnak, amikor nyitva hagyják a „nukleáris út” lehetőségét. Összegezve: az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciája olyan időszakban ült össze, amikor mind materiálisán, mind politikailag növekedett a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélye. Ez a helyzet megszabta az egyes államoknak és államcsoportoknak a konferencia fő kérdéseivel kapcsolatos álláspontját és azokat a célokat, amelyeket a konferencián el akartak érni. 2. A szerződés alapvető rendelkezéseinek végrehajtása és a nukleáris energia békés célú felhasználása Minden szerződés végrehajtásának, érvényesülésének az a fokmérője, hogy mennyiben tartják be alapvető rendelkezéseit. Az atomsorompó-szerződés lényegét a szerződés 1. és 2. cikke tartalmazza. Ezek kimondják, hogy a szerződésben részes, nukleáris fegyverrel rendelkező államok kötelezik magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkinek nem adnak át nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris szerkezeteket, illetve nem engedik át az ellenőrzést az ilyen fegyverek vagy robbanó szerkezetek felett, míg a szerződés azon részesei, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverrel, arra vállalnak kötelezettséget, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkitől sem fogadnak el nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanó szerkezeteket. A konferencia megerősítette, hogy a szerződés részesei, mind a nukleáris fegyverrel rendelkezők, mind a nukleáris fegyverrel nem rendelkezők, maradéktalanul betartották a szerződés lényegét alkotó 1. és 2. cikket. Nukleáris fegyvert, robbanó szerkezetet a szerződés nukleáris fegyverrel rendelkező részesei nem adtak át, azzal nem rendelkező részesek ilyet nem fogadtak el, ezekre nem tettek szert. Politikailag rendkívül jelentős, hogy a szerződés részesei kötelezettséget vállaltak a szerződés 1. és 2. cikkének jövőbeni betartására. A szerződés fenti alapvető rendelkezéseinek betartására nyújt biztosítékot a szerződés 3. cikke. Ebben a szerződés valamennyi nukleáris fegyverrel nem rendelkező részese arra kötelezi magát, hogy „elfogadja az abban az egyezményben megállapított biztosítékokat, amelyet majd a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel tárgyalnak meg és írnak alá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmányának és biztosítéki rend20
