Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 3. szám - Prandler Árpád: Kísérletek az ENSZ Alapokmányának felülvizsgálatára
felülvizsgálatra van szükség. E nézeteket két csoportra osztjuk. Először azokkal az érvekkel foglalkozunk, amelyekkel általában indokolják a felülvizsgálatot, majd pedig azokkal, amelyek konkrét és tételes módosításokat irányoznak elő. 1. Amikor az Alapokmányt megfogalmazták, az emberiség még nem ismerte az atombombát. A jelenlegi 138 tagállam közül csupán 51 állam volt jelen mint alapító tag, sőt, egyes földrajzi régiók (pl. Afrika) szinte alig képviseltették magukat. Nemcsak arról van szó tehát, hogy az új tagállamoknak joguk van részt venni az Alapokmány felülvizsgálatában, hanem arról is, hogy az alapító államoknak kötelességük ezt lehetővé tenni.17 A világban az elmúlt három évtized alatt bekövetkezett változások szinte teljesen új helyzetet teremtettek. Például összeomlott a gyarmati rendszer, a világgazdasági együttműködés minőségileg új feladatokat ruház az ENSZ-re. Megfogalmazódtak olyan igények, hogy a világszervezet vállaljon nagyobb szerepet az emberi jogok hatékonyabb biztosításában.1® A Kínai Népköztársaság kormányának az ENSZ főtitkárához intézett levele szerint 1945 óta a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb eseménye a „harmadik világ” országainak színre lépése és jelentőségük növekedése volt. Az ENSZ azonban nem képes a „harmadik világ” igényeit kielégíteni; a szokásos kínai vádaskodás szerint azért nem, mivel a „szuperhatalmak” uralják a szervezetet.19 Tanzánia képviselője a közelmúltban elmondott közgyűlési felszólalásában nemcsak a harmadik világ szerepének jelentőségét emelte ki, hanem azt is, hogy az Alapokmány nem vette figyelembe a „gazdag és szegény nemzetek” közötti szakadékot.20 Brazília szerint az ENSZ a „pre-nukleáris korszakban, a háború sötétsége és a hidegháború jeges szorítása közötti, rövid ideig tartó általános eufória hangulatában jött létre”. Ennek elmúltával képtelenné vált betölteni hivatását.21 Jamaica képviselője szerint a körülmények alapvetően megváltoztak, s így a nemzetközi szerződések jogában elismert rebus sic stantibus klauzulát kell alkalmazni.22 Végül megjegyezzük, hogy mind a hivatalos nyilatkozatok, mind a nyugad szakirodalom gyakran rámutat arra, hogy az Alapokmány szerkesztési és jogtechnikai szempontból is sok kívánnivalót hagy maga után. (Belső ellentmondások, különböző értelmezéseket lehetővé tevő szabályok stb.)23 2. A nagyszámú konkrét módosító javaslat közül a továbbiakban elsősorban Kenyának és a Fülöp-szigeteknek a főtitkárhoz küldött véleményét ismertetjük, mivel ezek a legátfogóbb tervezetek.21 Kitérünk azonban a kolumbiai, a japán és más elképzelésekre is.26 A tárgyilagosság kedvéért előre le kell szögeznünk, hogy sem az általános jellegű, sem a konkrét javaslatok nem irányulnak kifejezetten az Alapokmány céljainak és elveinek (1. és 2. cikk) a megváltoztatására. Ugyanakkor a javasolt módosítások zöme nem fér össze az Alapokmány szellemével és betűjével. a) A leglényegesebb javasolt változtatás a nagyhatalmak egyhangúságának elve ellen irányul. így például a kenyai javaslat szerint az állandó tagok többségének (tehát az ötből háromnak) igenlő szavazatával kellene elfogadni érvényes határozatot. A javaslat indokolása többek között emlékeztet arra a hármas „vétóra”, amellyel a három nyugati 7
