Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 3. szám - Prandler Árpád: Kísérletek az ENSZ Alapokmányának felülvizsgálatára

PRANDLER ÁRPÁD

Kísérletek az ENSZ Alapokmányának felülvizsgálatára

Az ENSZ Alapokmánya idén 30 éves. 1945. június 26-án, a San Franciscó-i konferencián részt vevő ötven állam képviselői írták alá közösen kidolgozott és elfogadott szövegét.1 Az Alapokmány nem az aláírás napján, hanem csak október 24-én lépett hatályba. Először letétbe kellett helyezni a megerősítő okiratokat az Egyesült Államok kormányánál.2 1945 óta október 24-ét az ENSZ napjaként tartják nyilván.

Az ENSZ Közgyűlése tavalyi, XXIX. ülésszakán a 3349. sz. határozatában felkérte a tagállamokat, hogy fejtsék ki álláspontjukat az Alapokmány felülvizsgálatával kapcsolatban, és a kérdés tanulmányozására 42 tagú ad hoc bizottságot hozott létre. Az Alapokmánnyal kapcsolatos bizottsági jelentés így a XXX. ünnepi ülésszakon is szerepel majd. Ez a tény is arra mutat, hogy megerősödtek — legalábbis egyes tagállamok részéről — az Alapokmány felülvizsgálatára irányuló törekvések. Időszerű tehát áttekinteni, hogyan értékeljük a harmincéves Alapokmányt, mi a véleményünk a felülvizsgálatot célzó kísérletekről. Tanulmányunkban a következő kérdések vizsgálata látszik célszerűnek:

— az Alapokmány rendelkezései a felülvizsgálatról és a módosításról;

— a felülvizsgálattal és a módosítással kapcsolatos eddigi fontosabb események;

— a felülvizsgálatot követelők főbb érvei;

— a felülvizsgálat ellenzőinek álláspontja.

I.

Mindenekelőtt meg kell különböztetnünk egymástól az Alapokmány módosítását és felülvizsgálatát. Mindkettőről az Alapokmány rövid, XVIII. fejezete, a 108. és a 109. cikk rendelkezik.

A 108. cikk szerint az Alapokmányon bármilyen kérdésben módosítást lehet végrehajtani. A módosítást azonban először a Közgyűlésnek kétharmados többséggel el kell

3