Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL
össze, hogy „a további növekedés nélküli társadalom” szükséges, meg kell valósítani az „egyensúlyi állapotot”, azaz a gazdaság és a népesség „nulla-növekedését”, és amennyiben ez nem sikerül, az emberiségre katasztrófa vár. A Római Klub 1974-ben újabb tanulmányt tett közzé „Fordulóponton az emberiség” címmel, amely „az emberi társadalom igazságos fejlődésének problémáival” foglalkozik. Szerzői, az amerikai M. Mesarovic és a nyugatnémet E. Pestel korrigálják az első tanulmány alapvető megállapításait, így a gazdasági növekedés általános elítélése helyett csupán a „kiegyensúlyozatlan és differenciálatlan” növekedést ítélik el. Véleményük szerint a kapitalizmus problémáit a „szervezett növekedés” megoldaná. Jóllehet Mesarovic és Pestel több tekintetben nagyobb realitásérzékről tesznek tanúságot, mint „A növekedés határai” szerzői, a tőkés válságjelenségeket lényegében a „világ” válságával azonosítják, figyelmen kívül hagyják, hogy a világban két egymástól gyökeresen különböző társadalmi rend — szocializmus és kapitalizmus — létezik. A tanulmány nagyobbik része a kapitalizmus válságjelenségeit, főképpen az elmaradott területeket fenyegető élelmiszerhiányt, a nyersanyag- és energiaválságot, az erőforrások kiapadásának veszélyét elemzi. A szerzők szerint a válságjelenségek nem leküzdhetetlenek, megszüntetésük előfeltétele a szervezett, az egyes régiók szociális és gazdasági helyzetéhez idomuló növekedés. Nem fejtik ki azonban pontosan, mikor és hol kellene megvalósítani a magas, illetve alacsony növekedési rátát. Arra sem adnak választ, hogy a tőkés termelési viszonyok fennmaradása esetén hogyan lehet úrrá lenni a „kiegyensúlyozatlan és differenciálatlan növekedésen”. Az a követelés, hogy a Föld egyes részein a növekedési rátát lassítsák, másutt pedig gyorsítsák, a tőkés termelés feltételei között utópia, mivel a növekedés rátája a kapitalizmusban nem tervezhető. Senki sem tagadja, hogy a gyors tudományostechnikai haladás és a viszonylag korlátozott természeti erőforrások feltételei között az ipari növekedés jelenlegi formái szülte ellentmondásokat legjobban a nemzetközi kooperáció és tervezés segítségével lehet megszüntetni. Ugyanakkor ezek a tudományos-műszaki kérdések szorosan összefonódnak gazdasági, szociális és politikai szempontokkal. Aki ezeket figyelmen kívül hagyja — mint Mesarovic és Pestel is —, nem járul hozzá az égető problémák megoldásához, sőt akadályozza a tisztánlátást és a nehézségekből kivezető út megtalálását. K.M. SPRAWY MIEDZYNARODOWE 1974. 12. sz. I. BULSKA—B. KW1ATKO\VSKA—E. O- RZESZKO: Lengyelország és a vek szomszédos országok együttműködése a környezetvédelemben A környezetvédelem egy sor új nemzetközi jogi problémát vet fel, melyeknek megoldására még nincs általánosan elfogadott nemzetközi mechanizmus. Vannak azonban bizonyos szokásjogi normák, konkrét precedensek, melyek a nemzetközi jog általános normáinak alkalmazását jelentik a környezetvédelem területén. Lengyelországnak a szomszédos országokkal folytatott nemzetközi együttműködése a környezetvédelemben felöleli többek között a Baltitenger védelmével összefüggő regionális együttműködést, a KGST-ben és más nemzetközi szervezetekben való együttműködést. A KGST széles körben foglalkozik környezetvédelmi kérdésekkel; figyelmét a víz és a levegő szeny- nyezettségére, valamint a radioaktív szennyeződéstől való védelemre összpontosítja. Lengyelország környezetvédelmi együttműködése a szomszédos Szovjetunióval, Csehszlovákiával és az NDK-val a következő három területen érvényesül: 1. a határvizek szennyeződéstől való védelme; 2. a légkör védelme; 3. komplex környezetvédelmi kérdések. A határvizek szennyeződéstől való védelmét Lengyelország Csehszlovákiával 1958-ban, a Szovjetunióval 1954-ben, az NDK-val pedig 1965-ben szerződésben, illetve megállapodásban szabályozta. A szabályozások tárgya a vízgazdálkodás, és ennek keretében a felek kölcsönös együttműködésre törekednek gazdasági, műszála és tudományos téren a vízkészletek jobb 136
