Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata az európai békéről, biztonságról és együttműködésről (Prága, 1972. január 25-26.)
tációkon meg lehet állapodni az európai értekezlet napirendjéről, ügyrendjéről, összehívásának konkrét időpontjáról és módjáról. A miniszterek kijelentették, kormányaik kinevezik meghatalmazott képviselőiket, hogy más államok megfelelő képviselőivel együtt többoldalú konzultációkon vegyenek részt az értekezlet előkészítését és szervezését érintő kérdések egyeztetésére. Hasonló eljárásra hívják fel a többi állam kormányát. Abból indulnak ki, hogy a konzultációknak az európai értekezlet összehívása meggyorsítását és munkája sikerét kell szolgálniuk. A miniszterek kormányaik megbízásából felhívják az összes európai állam, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kormányát, hogy késedelem nélkül kezdjék meg az európai értekezlet gyakorlati előkészítését, és ezzel biztosítsák az értekezlet 1972-ben történő összehívását. A miniszterek továbbá véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet éleződését kiváltó egyes nemzetközi kérdésekről. Kormányaik nevében határozottan leszögezték, hogy e kérdéseket a népek törvényes jogait és érdekeit tiszteletben tartó politikai rendezés útján kell megoldani. Forrás: Magyar Külpolitikai Évkönyv 1971. 168—170. 1. A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAINAK NYILATKOZATA AZ EURÓPAI BÉKÉRŐL, BIZTONSÁGRÓL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL (Prága, 1972. január 25—26.) A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1972. január 25—26-i prágai ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői áttekintették az utóbbi idők eseményeinek menetét Európában. Elemzésükben abból a változatlan célkitűzésből indultak ki, hogy az európai kontinenst az állandó és szilárd béke, a szuverén és egyenjogú államok gyümölcsöző együttműködésének térségévé, a világban a stabilitás és a kölcsönös megértés tényezőjévé tegyék. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy ebben az irányban további előrehaladásra került sor. A szocialista országoknak az európai biztonság megszilárdítására és az e célból összehívandó európai értekezletre vonatkozó javaslatai, amelyeket az 1966. évi bukaresti nyilatkozat, az 1969. évi budapesti felhívás és az 1970. évi berlini nyilatkozat tartalmaznak, fontos szerepet töltenek be az európai békét és együttműködést támogató valamennyi erő összefogásában. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai, valamint további akcióik és kezdeményezéseik széles békeprogramot alkotnak és elősegítik, hogy Európában új politikai légkör alakuljon ki. Az európai béke közös ügyéhez mind jelentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. Néhány ország politikájában határozottan előtérbe kerülnek az európai béke érdekei, s ez kedvezően hat az európai helyzetre. A tanácskozás résztvevői megállapítják: nagyon pozitív jelentőségű, hogy az utóbbi időben erősödtek a különböző társadalmi berendezkedésű európai államok kapcsolatai, fejlődött politikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk formájában. Ez megkönnyíti az európai államok közötti kölcsönös felismerést, hogy a béke és az együttműködés területén hosszú távú érdekeik azonosak. A jelen tanácskozáson részt vevő államok, valamint más államok erőfeszítésének és konstruktív hozzájárulásának eredményeként az európai államok között mindinkább a békés egymás mellett élés viszonyai érvényesülnek. Ennek kapcsán a tanácskozás résztvevői kiemelik a Szovjet Szocialista KözIIC
