Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - Faludi Péter: A szocialista építés és a proletár internacionalizmus három évtizede a népi Koreában
elások és jegyzőkönyvek alapján a Szovjetunió mintegy 30 újabb objektum építésében, illetve bővítésében vesz részt, beleértve komplex berendezések szállítását is. Ezek az objektumok, amelyek a jelenlegi hatéves terv időszakában (1971—1976) lépnek termelésbe, nagy szerepet játszanak a koreai népgazdaság fejlődésében. A Szovjetunió részt vesz a szénbányászati és villamosipari objektumok rekonstrukciójában, a vasúti szállítás fejlesztésében és a fővárosi metró építésében. A szovjet műszaki közreműködés és segítségnyújtás jelentőségét mutatja, hogy az így létesülő hő- és vízierőművek 1968-hoz viszonyítva kétszeresére növelik a KNDK villamosenergia-termelését, a rekonstrukciós munkák befejeztével a szénkitermelés 25 százalékkal, a hengereltacél-gyártás pedig 100 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió műszaki közreműködésével lényegében új nép- gazdasági ágak jönnek létre a KNDK-ban (olajfeldolgozás, petrolkémia, alumínium- gyártás stb.).41 A szovjet—koreai külkereskedelem 1966—1970 között gyorsabban fejlődött, mint az előző ötéves időszakban, és meghaladta a hosszú lejáratú megállapodás előirányzatait is: a külkereskedelmi forgalom növekedése az 1961—1965. évi 156 százalékkal szemben 1966—1969-ben megközelítette a 300 százalékot, 1971-re pedig — 1960-hoz viszonyítva — 4,3-szeresére emelkedett, és elérte a 452 millió rubelt. (Ezen belül a koreai exportszállítások értéke 122 millió rubel volt).42 Bővült és javult az árucsere-forgalom szerkezete is. A szovjet szállításoknak körülbelül egyharmadát gépek és berendezések, 40—45 százalékát fűtő- és nyersanyagok, alapanyagok alkották. A Szovjetunióba irányuló koreai export több mint 70 százaléka fémáru, építőanyagok, nem fémes ásványok és vegyi termékek voltak. 1967-től a KNDK mind nagyobb számban szállított eszterga- padokat, villanymotorokat, transzformátorokat is a Szovjetunióba.43 Fejlődött a két ország határmenti kereskedelme is — 1966—1970 között több mint 2,5-szeresére növekedett. A Szovjetunió a KNDK legfontosabb külkereskedelmi partnere, részesedése az ország külkereskedelmi forgalmából változatlanul meghaladja a 40 százalékot.44 A külkereskedelem további rendszeres emelkedését irányozza elő az 1971 februárjában Phenjanban aláírt ötéves (1971—1975) hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás is. Figyelembe véve a Szovjetunióval való külkereskedelmi kapcsolatok jelentőségét, a KNDK kormánya 1971-ben úgy határozott, hogy kereskedelmi képviseletet állít fel Moszkvában (korábban csaka KNDK nagykövetségén működött kereskedelmi tanácsos). A gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatok fellendülése indokolta a Szovjet— Koreai Gazdasági és Műszaki-Tudományos Konzultatív Kormányközi Bizottság létrehozását 1967 októberében. A bizottság, amelynek élén miniszterelnök-helyettesek állnak, kidolgozza és koordinálja a két ország együttműködésének fejlesztésére irányuló javaslatokat, ellenőrzi azok megvalósítását. A Konzultatív Bizottság ülésein, amelyekre évente két ízben, Moszkvában, illetve Phenjanban kerül sor, rendszeresen megvitatják a 11 A mai Korea. 218. 1. Lásd még M. Mescserjakov: A szovjet — koreai gazdasági együttműködés. Problemi Dalnyego Vosgtoka, 1972. 4. sz. 36. 1. 42 Mescserjakov: i. m. 34. 1. 43 Uo. 35. 1. 41 Mesydunarodnaja Zsisyiy, 1974. 3. sz. 119. 1. 24
