Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - Faludi Péter: A szocialista építés és a proletár internacionalizmus három évtizede a népi Koreában
keinek.”33 Nem sokkal később, a Koreai Munkapárt 1961. szeptemberi, IV. kongresz- szusán Kim ír Szén a Központi Bizottság beszámolójában hangsúlyozta: A Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal kötött szerződések „kizárólag békés és védelmi jellegűek, mindenekelőtt a koreai nép biztonságának az imperialista agressziótól való megvédésére irányulnak. Nincsenek ellentétben országunk békés egyesítésének érdekeivel, éppen ellenkezőleg, előmozdítják e nagy ügy meggyorsítását, megakadályozzák az amerikai imperialisták agressziós törekvéseit.”34 A nemzetközi helyzet, mint említettük, a koreai párt- és állami vezetés megítélése szerint megkövetelte a KNDK honvédelmének korszerűsítését és fejlesztését. A honvédelmi program — különösen 1963-tól — jelentős terheket rótt a népgazdaságra, feszültségekhez vezetett, több iparág fejlődési üteme elmaradt a tervezettől. A több év óta tartó kedvezőtlen időjárás hátráltatta a mezőgazdaság, valamint a villamosenergiatermelés fejlődését. Mindezek következtében a hétéves népgazdasági terv (1961—1967) időközben módosított célkitűzéseinek megvalósítása lelassult, bár a KNDK mindezek ellenére jelentős sikereket ért el. A Koreai Munkapárt 1966 őszén rendezett konferenciáján feltárták mindazokat az okokat és tényezőket, amelyek hátráltatták a hétéves terv eredeti célkitűzéseinek, fejlesztési ütemének megvalósítását. Nyomatékosan hangsúlyozták a gazdasági munka megjavítását, a már kifejlesztett kapacitások maximális kihasználását. A pártkonferencia egyben utalt azokra a problémákra is, amelyek a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomban kialakult nézeteltérések következtében jelentkeztek a szocialista országok együttműködésében, s kihatottak a koreai népgazdaság fejlődésére. (1964-ben például a KNDK hitelkérésére Peking azt javasolta, hozzanak létre vegyes bizottságot a szükséges összegek felmérésére és felhasználására. A KNDK, természetesen, visszautasította ezt a kísérletet a belügyeibe való beavatkozásra.35) A pártkonferencia úgy határozott, hogy három évvel, azaz 1970-ig meghosszabbítja a hétéves tervet, egyben jóváhagyta a „gazdasági és honvédelmi építés párhuzamos vonalát”. A felmerült gazdasági nehézségek sikeres leküzdésében fontos szerepet játszott a szocialista országokkal való együttműködés aktivizálása és továbbfejlesztése, a szocialista világpiaccal való gazdasági kapcsolatok elmélyítése.36 A hatvanas évek közepétől a koreai—kínai kapcsolatok fejlődése megtorpant, a külkereskedelmi forgalom visszaesett vagy stagnált. A kínai szállítások csökkenése, a kínai kötelezettségek teljesítésének elhúzódása problémákat okozott a KNDK népgazdasága számára. Nem sokkal a Koreai Munkapárt 1966-os pártkonferenciája után, 1967 januárjában a Koreai Távirati Iroda nyilatkozatban tiltakozott a kínai „kulturális forradalom” során a KMP és a KNDK vezetése, politikája ellen intézett felelőtlen vörösgárdista támadások és rágalmak miatt. A KNK távolmaradt a KNDK kikiáltásának 20. évforduló33 Pravda, 1961. július 7. 34 A KMP IV. kongresszusa. Moszkva 1962. 141. és 303. 1. (oroszul). 35 A KNK külpolitikája és nemzetközi kapcsolatai 1963—1973. Moszkva 1974. 2. köt. 36. 1. (oroszul). 36 Kim ír Szett: A KNDK kormányának politikai programja. A Legfelsőbb Népi Gyűlés ülésszaka, 1967. december 16. Phenjan, 79—80. 1. (oroszul). 22
