Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - Faludi Péter: A szocialista építés és a proletár internacionalizmus három évtizede a népi Koreában
vazógépezet” segítségével az ENSZ III. Közgyűlésén, 1948 decemberében a szöuli rezsimet ismertette el mint Korea „egyetlen törvényes, szabad választások útján alakított” kormányát.15 Az amerikai imperializmus ezzel mesterségesen és erőszakosan kettészakította a másfél ezer éve egységes Koreát, semmibe vette a koreai nép egységtörekvéseit, a KNDK kormányának javaslatait. Ebben a helyzetben a KNDK-nak, a koreai nép valóban függeden, demokratikus államának kezdettől fogva igen nehéz körülmények között kellett folytatnia a szocializmus építését. A feudális-gyarmati örökség felszámolásáért, a népgazdaság szocialista átalakításáért, a belső reakció maradványai ellen vívott harc mellett történelmi feladatot jelentett az amerikai imperialisták és csatlósaik által mesterségesen kettészakított ország újraegyesítése, a demokratikus átalakulások országos méretekben való megvalósítása. Ebben a kettős küzdelemben, a szocializmus építésében és az ország újraegyesítéséért vívott harcban a KNDK, a koreai nép szilárdan támaszkodhatott a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió sokoldalú politikai, gazdasági és nemzetközi támogatására. Ez a törekvés, ez az internacionalista támogatás jutott kifejezésre a fiatal koreai állam első nemzetközi aktusában, az 1949. március 17-én Moszkvában megkötött szovjet— koreai gazdasági és kulturális együttműködési megállapodásban. 1949 márciusában további három szovjet—koreai megállapodás aláírására került sor: az árucsere-forgalmi és fizetési, a hitelnyújtási, továbbá a műszaki segítségnyújtási megállapodásra.16 Az 1949. márciusi megállapodások értelmében a Szovjetunió jelentős, összesen 212 millió rubeles (kb. 48 millió új rubel) hitelt nyújtott a KNDK-nak az áruszállítások fedezésére.17 (Ennek visszafizetését a szovjet kormány 1953-ban elengedte.) A megállapodások realizálása nagymértékben hozzájárult a koreai nép, a koreai munkásosztály erőfeszítéseinek sikeréhez a népgazdaság helyreállításában és az életszínvonal emelésében. Különösen jelentős volt az elmaradott gyarmati sorból alighogy felszabadult ország számára az a segítség, amelyet a Szovjetunió a szakmunkás- és szakemberképzéshez, valamint a modern műszaki ismeretek és technológia elsajátításához nyújtott. Nem hagyható figyelmen kívül az a támogatás és tapasztalatcsere sem, amelyet a Koreai Munkapárt az ország kulturális forradalmának megvalósításában, a gyarmati elmaradottság felszámolásában hasznosított.18 A szovjet—koreai gazdasági és kulturális együttműködési megállapodás nagyban hozzájárult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetközi tekintélyének erősítéséhez, pozícióinak megszilárdításához. A megállapodás egyúttal évekre meghatározta a két ország gazdasági kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének fejlődését és „fontos tényezővé vált a két ország népei közötti barátság és együttműködési kapcsola15 G. Kim—F. Sabsina: i. ni. 289. 1. 16 Lásd Pravda, 1949. március 21. 17 Bang Ho S%ik: A szocialista tábor országainak műszaki-gazdasági együttműködése. Phenjan 1958. 21. 1. (koreaiul). 18 G. Kim—F. Sabsina: i. m. 292. 1. 16
