Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 1. szám - Puja Frigyes: Külpolitikánk harminc éve

süket is egyeztetniük kell, mert csak így harcolhatnak hatékonyan az imperialisták és szövetségeseik elképzelései ellen. Az utóbbi évek nemzetközi tárgyalásai, különösen az európai biztonsági értekezlet példája meggyőzően igazolja ezt a megállapítást. A közös célok, a nemzetközi proletariátus ügyének közös szolgálata, a saját nemzeti érdekek hatékonyabb biztosítása mellett erre köteleznek bennünket a tőkés monopóliumok „egyesítési” törekvései is, az a tény, hogy a tőkésországok vezetői sok kérdésben összehangoltan lépnek fel a szocialista országokkal szemben. Kicsinyes nemzeti egoizmusból szemet hunyni a fejlődés ilyen vonásai felett, a politikai vaksággal lenne egyenlő.

e) A Magyar Népköztársaság kormánya a béke és a biztonság ügyének előmozdítása, a szocialista és a tőkésországok kapcsolatainak még nagyobb arányú javítása, a vitás nemzetközi problémák rendezése, a fegyverkezési verseny fékezése, majd megszüntetése szempontjából óriási jelentőséget tulajdonít a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára és az Egyesült Államok elnöke immár rendszeressé vált találkozóinak. Üdvözöljük a két világhatalom képviselőinek eszmecseréit és megállapodásait. Egyben fellépünk mindazok ellen, akik ennek kapcsán bizalmatlanságot szítanak a Szovjetunióval szemben. Az eddigi eredmények vitathatatlanul igazolják, hogy a szovjet vezetők az amerikai vezetőkkel való tárgyalásaik során mindig a szocialista országok életbevágó közös érdekeiből indulnak ki.

f) Tapasztalataink alapján az a véleményünk, hogy a marxizmus—leninizmus tanítása a politika elsődlegességéről a külpolitikában is érvényes. A szocialista országok gazdasági jellegű törekvéseiket végeredményben alárendelik nemzetközi politikai céljaiknak. Ugyanakkor nem hanyagolhatják el a népeik élete szempontjából fontos nemzetközi gazdasági érdekeket sem. A szocializmus építésének vannak olyan szakaszai, amikor a nemzetközi gazdasági érdekek különösen előtérbe kerülnek, s amikor a szocialista országok fokozottan törekszenek nemzetközi gazdasági kapcsolataik bővítésére, szélesítésére.

A jelenlegi időszakban célszerűnek mutatkozik azoknak a lehetőségeknek a kiaknázása, amelyek a fejlett tőkésországokkal való gazdasági kapcsolatok szélesítésében rejlenek. Úgy tűnik, hogy a tőkésországok uralkodó körei most a korábbinál jobban hajlanak nagyobb volumenű gazdasági együttműködésre a szocialista országokkal. Tévednek azonban azok a nyugati körök, amelyek azt hiszik, hogy a szocialista országok a tőkésországokkal való szélesebb körű gazdasági kapcsolatok fejében politikai engedményeket tesznek. Jó, ha szem előtt tartják azt is, hogy a gazdasági kapcsolatok szélesítése nemcsak a szocialista országoknak fontos, hanem nekik is, s nem egyoldalú előnyökről van szó. Arra sem számíthatnak, hogy országaik és a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak gyengítésével megakadályozhatják a szocialista építés előrehaladását. A hidegháború éveiben a szocialista közösség országai ellen alkalmazott gazdasági blokád és diszkrimináció sorsa megmutatta, hogy az imperialista hatalmak a szocializmus építése sikeres kibontakozásának semmilyen eszközzel sem vethetnek gátat.

g) A szocialista külpolitika története azt mutatja, hogy a szocialista országok külpolitikai céljaikat csak az imperializmus elleni aktív harc útján érhetik el. Az imperi14