Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 1. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL

meg a társadalom osztályalapjait. A gazdasági verseny fontos feltételei a fejlődés lehetősége és üteme. E tekintetben jobbak a szocialista országok lehetőségei.

Nyugati részről az ideológiai és társadalmi szférában is felvetik a „kölcsönös egyetértés” gondolatát, a különbségek azonban a jövőben még élesebbek lesznek. Az egységes marxista filozófia fölénye vitathatatlan a‘ tőkésországokban párhuzamosan fejlődő, tarka képet mutató ideológiai irányzatokkal szemben.

A szerző prognózisa: a világban előrelátható változások kedveznek a béke ügyének; az alapvető feszültségek az Európán kívüli térségekbe helyeződnek át; a többség akaratából a harmonikus fejlődés erősödik Európában; az „új Európát” megteremtő alapvető erő a kontinens nyugati felén az EGK lesz, következetesen haladva célja, a gazdasági-politikai egység felé; akár eléri eredeti, az ötvenes években kitűzött céljait, akár nagyjából megőrződik a jelenlegi helyzet, az EGK nagymértékben függ majd a szocialista államoktól; a kilencek — vagy perspektivikusan akár 12 nyugat-európai állam — politikai közössége nem alakulhat át hermetikusan zárt, agresszív nyugat-európai blokká.

Az elkövetkező években az „egyesült Európa” koncepciója érvényben maradhat, de fokozottabban előtérbe kerül a szocialista államok álláspontja: az együttműködés Európája. Egy szilárd Európa megteremtése minden európai állam közös érdeke.

P. I.

U5