Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Herbert K. Tillema: Az Egyesült Államok katonai beavatkozásai a második világháború után

ben, hogy folyamodjanak erőszakhoz. Ha külföldi konfliktusok majdnem mindig felvetnek amerikai katonai lépésekkel kapcsolatos igényeket, akkor nem az igények vagy az azokat megtestesítő erők vagy szándékok magyarázzák meg, beavatkozik-e az Egyesült Államok. Ha magától értetődőnek vesszük, hogy bizonyos nyomás minden esetben amerikai katonai akciót sürget, akkor a beavatkozást gátló tényezőktől függ, sor kerül-e beavatkozásra vagy sem. Durván fogalmazva : feltételezzük, hogy mindig fennáll a kísértés, hogy az Egyesült Államok háborúba bonyolódjék; az számít, ami ettől visszatartja.” (21—22.1.)

A kérdésnek ezt a leegyszerűsítését, mely a szerző logikai konstrukciójának alapja, még „feltételesen” sem fogadhatjuk el. „Az igényeket megtestesítő [társadalmi, politikai] erőknek és szándékoknak” a vizsgálatból való teljes kirekesztésével a szerző a beavatkozással kapcsolatos amerikai döntéseknek olyan merev, leegyszerűsített sémáihoz jut el, amelyekbe nem lehet „beskatulyázni” a vizsgált konkrét válsághelyzeteket. Mindamellett a könyv nemcsak mint negatív példa tanulságos: a tényanyag elemzése során a szerző olyan pozitív következtetéseket is megfogalmaz, amelyek túlmutatnak a merev koncepción.

Tillema szerint az Egyesült Államok számára veszélyes helyzeteket az amerikai vezetők a hidegháború kezdete óta a következőképpen rangsorolják :

1. amerikai területet fenyegető közvetlen fe- szély;

2. kommunista hatalomátvétel „különlegesen fontos országokban” (pl. Latin-Amerika, Nyu- gat-Európa);

3. kommunista hatalomátvétel veszélye „kommunista veszélynek kitett régiókban” (pl. Dél- kelet-Ázsia, Közel-Kelet);

4. kommunista hatalomátvétel veszélye „egy másik országban”;

5. kommunista hatalomátvétel veszélye „a szocialista országokkal határos vitatott területeken”;

6. valami más, mint kommunista hatalomátvétel ;

7. szocialista országokon belüli fejlemények.

Az olvasó — mint jeleztük — nem számíthat

azoknak a történelmi okoknak, osztályérdekeknek elemzésére, melyek az amerikai politika irányítóit a szocializmus elleni kereszteshadjárat bajnokaivá teszik. A szerző tényként állapítja meg, hogy az amerikai — politikusok — mint társadalmi csoport — magatartási normáihoz, értékrendjéhez—- a szociológiából vett szakkifejezéssel: operációs kódjához — hozzátartozik „a kommunizmus feltartóztatása” szükségességének elismerése (containment way of thinking).

A könyv feltételezése szerint az első esetben az Egyesült Államokat semmiféle gátló tényező nem tartja vissza a fegyveres beavatkozástól. (Az 1945 óta eltelt időszakban, melyre az elmélet vonatkozik, nem adódott ilyen helyzet.) A 2—4. esetben sor kerülhet fegyveres beavatkozásra, amennyiben annak nem állja útját valamilyen gátló tényező, melyeket a szerző három csoportba sorol:

1. a nemzetközi rendszerből adódó korlátok:

a) nukleáris fegyverekre volna szükség;

b) a kérdéses területen szovjet erők tartózkodnak, úgyhogy az USA-nak a Szovjetunió ellen kellene harcolnia;

2. a döntési mechanizmusból adódó korlátok:

a) az Elnök megengedi, hogy a döntésért felelős csoport valamelyik tagja vagy tagjai megvétózzák a beavatkozást;

b) kevésbé drasztikus lépések is eredményesek;

cj más nemzet(ek) vállalja (-ják) a terhet; d) a konfliktus Amerika-barát erői elég erősek magukban;

3. az ún. operációs kódból adódó — vagy morális — korlátok:

a) a konfliktus egyik résztvevőjét sem támogatja aktívan más ország;

b) nincs fegyveres konfliktus;

c) nincs amerikai beavatkozás iránti kérelem.

Az 5. sz. veszélyhelyzetben a hipotézis szerint

csak akkor avatkozna be az Egyesült Államok, ha a kérdéses területnek „szimbolikus jelentősége” van (pl. Tibetben nem, de Nyugat-Berlin- ben igen), míg a 6. és 7. sz. helyzetben a veszély önmagában sem indokolja a nyílt intervenciót.

Az „elmélet” ismertetése után következő bárom fejezet áttekinti az Egyesült Államok 1945 utáni négy katonai intervenciójának körülményeit ; hogy hogyan értékelték a veszélyt az amerikai vezetők; hogyan zajlott le a döntési folya-