Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Szita János: A kelet-nyugati kapcsolatok és az integrációs folyamatok gazdasági és politikai összefüggései Európában
növekvő szerepet játszó integrációs csoportosulások is aktív szerepet vállaljanak. Ennek előfeltételei — mint arra már rámutattunk — a KGST keretében megvannak, de nem látszanak egyelőre biztosítottnak az Európai Gazdasági Közösség vonatkozásában. Az, hogy az Európai Gazdasági Közösség e téren milyen szerepet fog játszanai, természetesen mindenekelőtt a tagországok kormányaitól függ. Ezzel összefüggésben nem felesleges utalni arra, hogy a nemzetközi együttműködés átfogó kérdései között egész sor olyan probléma van napirenden, amelyek az egész világgazdaság rendszerét érintik. A második világháború után a nyugati tőkésországok által létrehozott világkereskedelmi és monetáris rendszer lényegében szétesett, és a helyzet megérett egy új rendezésre. Gyökeres átrendezésre szorul a gyarmati rendszer időszakában kialakult világméretű nemzetközi munka- megosztás is. E kérdések jelentősége messze túlnő az összeurópai együttműködés rendszerén, de nem hagyhatók figyelmen kívül ebben az összefüggésben sem. Az összeurópai együttműködéssel kapcsolatban felmerül a kérdés: befolyásolj a-e az az európai országok gazdasági kapcsolatait a harmadik világgal? Egyes fejlődő országokban még olyan nézetek is napvilágot látnak, amely szerint az európai országok szorosabb együttműködése a fejlődő országok rovására valósul meg. Ha azonban az összeurópai együttműködés szervesen illeszkedik be a világgazdaság kialakuló új rendszerébe, kellőképpen figyelembe veszi a nemzetközi munkamegosztás gyökeres megváltozásának szükségességét, akkor nem jelenthet hátrányt a fejlődő országoknak. Ellenkezőleg, jelentős előnyöket biztosíthat számukra mind termékeik elhelyezését, mind gazdasági életük, iparuk fejlesztését szolgáló berendezésekkel és más eszközökkel történő ellátásukat illetően. Az európai szocialista és tőkésországok szorosabb együttműködése olyan kooperációkra is vezethet — és erre már az elmúlt években számos példa volt —, amelyek a fejlődő országokban megvalósítandó objektumok létrehozására irányultak. Ez különösen azokban az esetekben ésszerű, ahol az objektumok nagysága vagy bonyolultsága következtében kisebb országok, illetve azok vállalatai egyedül nem is tudnák a szóban forgó objektumok megvalósítását biztosítani. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fejlődő országoknak nyújtandó előnyök biztosítása csak akkor érvényesülhet, ha az összeurópai együttműködés rendszere azt már kialakulása során kellőképpen figyelembe veszi, és ebben a vonatkozásban is biztosítja az összhangot a világgazdaságban végbemenő progresszív változásokkal. A gazdasági integrációk további fejlesztésénél az abban részt vevő országoknak nyilvánvalóan figyelembe kell venniük azokat a változásokat is, amelyek az egész világgazdasági rendszerben végbemennek. Ez annál is inkább időszerű, mert míg az elmúlt két évtized gazdasági fejlődését az jellemezte, hogy a legfontosabb gazdasági változások az egyes integrációs csoportosulásokon belül, azok fejlődése révén alakultak ki, ma már egyre inkább napirendre kerül a közöttük fennálló viszonyok átrendezése és továbbfejlesztése. Ezért az integrációs folyamatok jövőjét is nagymértékben érinti, hogy milyen hatást gyakorolnak rájuk a világgazdaság rendszerében végbemenő változások. 55
