Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Szita János: A kelet-nyugati kapcsolatok és az integrációs folyamatok gazdasági és politikai összefüggései Európában
gok deklarált és következetesen érvényesített politikája az, hogy oly módon törekszenek integrációjuk fejlesztésére, hogy az ne kerüljön ellentétbe a kívülálló országokkal való kapcsolataik fejlesztésével. A Közös Piac a tagországok közötti kapcsolatok bővítését a gyakorlatban a kívülállókkal fennálló kapcsolatok rovására, vagy legalábbis azokra való tekintet nélkül hajtja végre. Ezen az sem változtat, hogy néhány országot külön megállapodások alapján igyekeznek a Közös Piac érdekszférájába bevonni. (E helyütt nem érintjük azokat a kapcsolatokat, amelyek az Európai Gazdasági Közösség és olyan fejlődő országok között jöttek létre, amelyek korábban egyes közös piaci országok gyarmatai voltak. Ilyen típusú kapcsolatok természetesen a KGST vonatkozásában nem léteznek.) — Míg a KGST felöleli Kelet-Európa összes szocialista országát, nem mindegyik európai tőkésország tartozik az Európai Gazdasági Közösségbe. — A KGST a gazdasági együttműködés szervezete és kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A Közös Piacban egyre erősödik az a törekvés, hogy az együttműködésnek politikai tartalmat is adjanak. c) Az Európában kibontakozó integrációs folyamatok óhatatlanul felvetik azt a kérdést, hogy ezek fejlődése összefér-e a kelet—nyugati kapcsolatok bővítésére irányuló törekvésekkel, egy összeurópai együttműködési rendszer gondolatával. Felmerülhet még az a kérdés is, hogy nem vezet-e az integrációk léte és fejlődése arra, hogy a szóban forgó régiók egyre inkább elszigetelődjenek a világ többi részétől, már saját fejlődésük törvényszerűségei alapján is. A válasz e kérdésre nem egyszerű, több tényezőtől függ, mindenekelőtt attól, hogy milyen választ adnak erre a kérdésre maguk az integráció folyamatát irányító intézmények, illetve az integrációs csoportosulásokban részt vevő országok. A KGST tagországainak válasza a fenti kérdésre egyértelmű. A KGST-országok nem arra törekszenek, hogy együttműködésük elszigetelje őket a világ többi részétől. Nem titok, hogy felmerültek olyan gondolatok is, amelyek szerint a szocialista integráció egyik célja, hogy gazdaságilag teljesen függetlenné tegye a KGST-országok közösségét a tőkés világtól. Ezt a nézetet azonban nem fogadták el, minthogy regionális autarkiára, a világgazdaság többi részétől való elszakadásra vezetett volna. Ellenkezőleg, a tagországok azt a nézetet tették magukévá — és ezt tükrözi a szocialista integráció komplex programja is —, amely szerint a szocialista integráció folyamatát úgy kell megvalósítani, hogy az egyúttal lehetővé tegye a KGST-országok egyre szélesebb körű bekapcsolódását a világméretű nemzetközi munkamegosztásba, és ily módon a KGST-országok bővítsék kapcsolataikat a világ többi országaival is. „A KGST-tagállamok — írja a komplex program — az általuk folytatott békés egymás mellett élés politikájának megfelelően és a társadalmi előrehaladás érdekében, valamint abból kiindulva, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás a világban végbemenő munkamegosztás figyelembevételével jön létre — folytatni fogják a többi országokkal fenntartott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztését, függetlenül azok társadalmi és állami berendezkedésétől — az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás 50
