Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)

1974 / 1. szám - Sütő Ottó: Az európai biztonságés együttműködés intézményesítéséről

Összefoglalva tehát az állandó szervet a következők jellemeznék:

— összeurópai regionális jelleg,

— állandó jelleg,

— konzultatív jelleg,

— elsődlegesen politikai természet,

— operativitás.

Mindezzel összhangban az állandó szerv a már vázolt feladatoknak (a felsorolt három területen) az alábbiakban tehetne eleget:

— a vélemény- és eszmecserék állandósítása,

— az információcserék rendszeresítése,

— a sokoldalú konzultációk folyamatos biztosítása,

— ajánlások, jelentések, beszámolók kidolgozása és előterjesztése,

— az európai értekezletek szükség szerinti előkészítése és összehívása a tagállamok nevében,

— az európai értekezletek határozatai és elvi állásfoglalásai végrehajtásának elősegítése, ösztönzése; a nézetek egyeztetése.

Az állandó szervnek rendszeresen tanácskozó, operatív munkát végző, tanács jellegű szervnek kellene lennie. E szerv működése jelenleg leginkább nagyköveti szinten látszik célszerűnek. Esetleg összeállhat a szerv székhelyén akkreditált nagykövetekből, de valószínű, hogy külön nagykövetek kinevezése válna szükségessé. Az állandó szerv elnevezése maradhatna a jelenlegi: Konzultatív Bizottság. Vagy például: Állandó Európai Konzultatív Bizottság, az Európai Biztonság és Együttműködés Állandó Konzultatív Bizottsága. Az állandó szerv számára ésszerűnek látszik állandó székhely létesítése, bár üléseit más-más országokban és városokban is megtarthatná. Az állandó székhelyet célszerű volna valamelyik európai semleges országban kijelölni. Számba jöhet például Helsinki, Bécs vagy Genf. Az állandó szerv saját belső tevékenységére vonatkozóan határozat jellegű döntéseket is hozhatna (például az ügyrendi, költségvetési kérdésekben).

Az állandó szerv keretében és alárendeltségében szükség lenne egy állandó titkárság létrehozására, amely a napi feladatok végrehajtására kapna megbízatást.

Az állandó szerv mellett — a körülmények megfelelő alakulása esetén — célszerűnek látszik három állandó szakértői csoport vagy albizottság megalakítása. Ezek a következők volnának:

— politikai-biztonsági együttműködési albizottság,

— gazdasági együttműködési albizottság,

— tudományos-kulturális együttműködési albizottság.

Szóba jöhet esetleg egy negyedik állandó albizottság, a nemzetközi jogi albizottság felállítása. Az események menetétől függően az is előfordulhat, hogy nem alakulnak állandó albizottságok, illetve a felsoroltak közül nem mindegyiknek lesz állandó jellege. (Azzal mindenképpen számolni lehet, hogy a Konzultatív Bizottság szűkebb szakmai kérdésekkel nem tud foglalkozni. Ezekben a nemzeti intézmények mellett nagymértékben támaszkodhat az Európai Gazdasági Bizottságra vagy az UNESCO-ra stb. Egyébként is — mint fentebb utaltunk rá — az Állandó Bizottságnak be40