Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Sütő Ottó: Az európai biztonságés együttműködés intézményesítéséről
A politikai együttműködés szférájában az állandó szerv közreműködhetne számos fontos feladat megoldásában, figyelembe véve, hogy az európai biztonsági és együttműködési politika hosszú távú stratégia. Elő kellene segítenie az európai biztonság és együttműködés elfogadott elveinek összehangolt alkalmazását, az összeurópai értekezleteken elfogadott megállapodások egyeztetett végrehajtását, az együttműködés különféle területein folyó tevékenység politikai koordinálását, az újonnan felvetődő politikai kérdések közös vizsgálását, az általános politika és a katonapolitika ügyeinek egyeztetését, az európai biztonsági és együttműködési rendszer létrejöttének előkészítését, az esetleges államközi konfliktusok békés elhárítását, az összeurópai politikai érdekek összehangolását stb. Az állandó szerv tevékenységével elsősorban (tulajdonképpen teljes egészében) az európai biztonsági és együttműködési politikát szolgálná. Főképp politikai és politikai koordinációs feladatokat kellene ellátnia. Figyelmét döntő mértékben az Európán belüli problémákra kellene fordítania, anélkül, hogy elzárkózna a nem kimondottan európai nemzetközi kérdések megvitatásától. Amellett, hogy vizsgálná a két- és többoldalú államközi kapcsolatok fejlesztését — az európai együttműködés érdekeivel összhangban —, foglalkoznia kellene a szubregionális intézmények viszonyával is. Nem látszik viszont célszerűnek, hogy az állandó szerv akár a jelenlegi helyzetben, akár a belátható jövőben kimondottan katonapolitikai kérdésekkel is foglalkozzék. Figyelembe kell venni, hogy az általános politika és a katonapolitika között szükségszerűen fáziskülönbség van: az utóbbi az előbbi függvénye. Emellett azzal is számolni kell, hogy a katonapolitikai kérdések lényegükben nem annyira regionális, mint inkább globális természetűek, és számos speciális haditechnikai vonatkozásuk van. Ezért és egyéb okok miatt célravezetőbbnek tűnik, hogy a katonapolitikai tárgyalások a már kialakult csatornákon át és nem az állandó szerv keretében folytatódjanak. Ez egyáltalán nem zárja ki, hogy az állandó szerv figyelemmel kísérje a katonapolitikai tárgyalásokat, kapcsolatot tartson velük, a katonapolitikai helyzetre vonatkoztatható általános politikai következtetéseket vonjon le, tárgyalja a biztonság katonapolitikai kérdéseivel kapcsolatos elvi-politikai és nemzetközi jogi kérdéseket. A kimondottan katonapolitikai kérdések közvetlen tárgyalása károsan megterhelné az állandó szerv munkáját, és megnehezítené fő feladatának teljesítését. Ugyanakkor az állandó szervnek természetesen feladata lenne, hogy ösztönözze a katonapolitikai tárgyalások előrehaladását. A gazdasági és tudományos-nműszáki együttműködés szférájában az állandó szerv tevékenységét az határozná meg, hogy a gazdasági együttműködés az európai biztonság és együttműködés rendkívül fontos része. Szoros gazdasági együttműködés nélkül nem építhető ki az európai biztonság és együttműködés szilárd rendszere, és a politikai együttműködésnek sem volna igazán tartós bázisa. Ugyanakkor az összeurópai gazdasági kapcsolatok és együttműködés színvonala — az utóbbi időkben észlelhető jelentős előrehaladás és a fejlődés gyors üteme ellenére — elmarad a tényleges szükségletek és lehetőségek mögött. Az összeurópai 37
