Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Sütő Ottó: Az európai biztonságés együttműködés intézményesítéséről
Nagyobb problémát okozhat az, ha az európai értekezleten konkrét vagy többé-kevésbé konkrét eredmények születnek tartalmi kérdésekben, de a Konzultatív Bizottságot az értekezlet a kapitalista országok ellenállása miatt nem fogadja el, vagy szükségességét csak homályosan ismeri el. A dolgok mai állása mellett nincs kizárva, hogy az európai értekezlet nem tud a Konzultatív Bizottság felállítása javára dönteni. Elképzelhető, hogy az elodázás mellett foglal állást, vagy esetleg a nyugat-európai partnerek csak homályos, bizonytalan véleményt tudnak nyilvánítani. Mindazonáltal a kérdés nem kerülhet le a napirendről, mert objektív szükség- szerűségről és lehetőségről van szó. Az európai biztonsági és együttműködési politika előrehaladásától függően előbb-utóbb hosszabb távra is dönteni kell erről a kérdésről. Ezért számunkra nagyon fontos, hogy minden eshetőségre felkészüljünk, és minél alaposabban megvizsgáljuk nemcsak a jelenlegi, hanem a távlati megoldási lehetőségeket is. * * * Megítélésünk szerint a kérdés érdemileg arról az oldaláról közelíthető meg, hogy napjainkban — és még inkább a távolabbi jövőben — mi teheti szükségessé az európai biztonság és együttműködés állandó szervének létrehozását. Az állandó szerv mellett szóló érvek nagy vonalakban a következőképp csoportosíthatók: — Az összeurópai politika eddig elért színvonala is csak nehezen tartható fenn, és még nehezebben fejleszthető tovább az államközi kapcsolatok meglevő rendszerében és hagyományos eszközeivel. Az első összeurópai értekezleten minden valószínűség szerint elfogadandó elvek és megállapodások összehangolt értelmezése és megvalósítása bizonyosan bonyolult lesz. Az értekezlet után elkerülhetetlennek látszik a két- és többoldalú konzultációk rendszeresítése. Kétségtelenül szükség lesz az európai biztonsági és együttműködési politika eredményeinek folyamatos megszilárdítására és továbbfejlesztésére. — Az európai biztonsági és együttműködési politika tág értelemben vett intézményesítésének ma kialakuló színvonala már megkívánja egy állandó konzultatív szerv létesítését. — Az európai biztonsági és együttműködési politika nagy horderejű céljai (melyek több-kevesebb teljességgel kifejeződnek az európai értekezlet elé terjesztett különböző javaslatokban, főleg az eredetileg a Szovjetunió által beterjesztett Általános Nyilatkozatban)2, az e politika megvalósításában közrejátszó nagy erők és mély folyamatok nem bontakozhatnak ki teljes valóságukban az eddig kialakult két- és többoldalú államközi kapcsolatok rendszerében valamilyen állandósított összeurópai szervezettség nélkül. Ezek a célok, erők és folyamatok előbb-utóbb szétfeszítik a meglevő kereteket, s ezt meg kell előzni, alkalmazkodni kell az új realitásokhoz, szükségletekhez. 2 Nemzetközi Szemle, 1973. 10. sz. 18—31. old. 35
