Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Sütő Ottó: Az európai biztonságés együttműködés intézményesítéséről
valamilyen állandó összeurópai szerv vagy szervezet. A problémák leginkább éppen e körül az értelmezés körül jelentkeznek. Mind a két értelemben vett intézményesítés fontos és hatékony, de történelmi tapasztalatokat és a kilátásokat mérlegelve arra a következtetésre juthatunk, hogy az utóbbi értelemben vett intézményesítés hatékonyabb lehet. A szűkebb értelemben vett intézményesítés szükségszerűen és természetszerűen kifejezné a tágabb értelemben vett intézményesítés folyamatát is, de azt kiegészítené egy állandó szerv vagy szervezet erejével és értékeivel. A kettő nem zárja ki, hanem kiegészítheti egymást. Nagy a valószínűsége annak, hogy az európai biztonság és együttműködés csak a szűkebb és tágabb értelemben vett intézményesítés egységében teljesedhet ki. A tágabb értelemben vett intézményesítés a szűkebb értelemben vett intézményesítéssel fontos formát, eszközt, érvényesülési garanciát nyerhetne. Noha ily módon a konzultatív szerv felállításának nagy fontosságot tulajdonítunk, a legkevésbé sem fetisizáljuk vagy abszolutizáljuk. Egyáltalán nem gondoljuk azt, hogy az európai értekezlet, illetve az európai biztonsági és együttműködési politika a konzultatív szerven áll vagy bukik. De úgy véljük, hogy az európai értekezlet az állandó szerv melletti állás- foglalás nélkül kevésbé lesz eredményes, illetve az európai biztonsági és együttműködési politika e szerv nélkül nehezebben fog előrehaladni. Miután az európai biztonság és együttműködés intézményesítésének ügye megítélésünk szerint általánosságban — a nehézségek ellenére — kedvezően alakul, a szűkebb értelemben vett intézményesítés kérdései viszont kevésbé tisztázottaknak mondhatók, e helyütt csak az utóbbi problémakörről fejtünk ki vázlatosan egy elképzelést. * * * Az európai biztonság és együttműködés szűkebb értelemben vett intézményesítése problémájának különösen az ad aktualitást, hogy a Szovjetunió kezdeményezése nyomán az európai értekezlet negyedik napirendi pontjának alapját képezi, és erre vonatkozólag Csehszlovákia konkrét határozati javaslatot terjesztett elő. Mind a szovjet kezdeményezés, mind a csehszlovák javaslat az európai helyzet realitásaiból, valóságos szükségleteiből és lehetőségeiből indult ki, arra törekedve, hogy minden lehetséges módon biztosítva legyen az európai biztonsági és együttműködési politika folyamatossága és magasabb színvonalra való emelése. Mindkét diplomáciai akció figyelembe vette az európai értekezlet munkájának lehetséges menetét és eredményeit, s számolt a tárgyaló felek politikai-diplomáciai lehetőségeivel is. A szocialista kezdeményezés és javaslat tehát körültekintő és mértéktartó reálpolitika eredménye, kölcsönösen elfogadható állásfoglalások konklúziója. Természetszerűen az egyéb napirendi pontokban megszülető döntéseknek van alárendelve, mintegy azok logikus következménye és egyik megvalósítási kerete, eszköze. A csehszlovák javaslat teljes szövege a következő: 33
