Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 2. szám - TUDOMÁNYOS FÓRUM - A tudományos-technikai forradalom és a társadalmi haladása (Beszámoló egy tudományos tanácskozásról)
A tudományos-technikai forradalmat éppen ennek, a társadalom egészét átfogó egységes rendszernek a létrejötte különbözteti meg a termelési szférában korábban zajlott forradalmaktól (neolitikus forradalom, ipari forradalom stb.). A második szekció fő témája az volt, hogyan lehet fölhasználni a tudományos-technikai forradalmat a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítésére. A nemzetközi viszonyok szemszögéből a harmadik és a negyedik szekció vitája volt a legérdekesebb. A harmadik szekció, amelyet Ojzerman filozófus, akadémiai levelező tag vezetett, a tudományos-technikai forradalom ideológiai vonatkozásaival foglalkozott. A fő problémát az jelentette a vitán, hogyan módosul a két rendszer ideológiai harca, illetőleg lehet-e egyáltalán az ideológiák szembenállásáról beszélni olyan körülmények között, amikor a tudományos-technikai forradalom nagyjában-egészében világszerte azonos, a két rendszer termelőerőit egyformán érintő, egységes folyamat. A vita résztvevői egyértelműen leszögezték azt a tényt, hogy az ideológia osztályjellege mit sem változik, emellett azonban a tudományos-technikai forradalom lényegében társadalmi rendszerektől független kibontakozása olyan nagy horderejű kérdéseket is fölvet, mint a globális külpolitika súlypontjának eltolódása, a két rendszer együttműködése, anélkül hogy itt bármiféle konvergenciára sor kerülhetne. A negyedik szekció a tudományos-technikai forradalomnak a szocialista integráció elmélyülésére gyakorolt hatásáról vitatkozott. Az ötödik, a hatodik, a hetedik és a nyolcadik szekció a tudományos tervezés, előrejelzés, a társadalmi folyamatok irányítása, káderekkel való ellátása szűkebben vett szakkérdéseivel foglalkozott. A szekcióvitákra előkészített több száz előadás, a szekcióüléseken elhangzott nagy számú hozzászólás hatalmas mennyiségű tudományos anyagot produkált. Ennek földolgozása hosszú időt vesz igénybe. A konferencia elnöksége megállapodott abban, hogy megrostálja, összegezi és szintetizálja az anyagot, ezt megküldi a nemzeti szekcióknak, a későbbiek során pedig önálló kötetben (vagy kötetekben) publikálja a legfontosabb előadásokat. A konferencia összegezte a tudományos-technikai forradalomról mindmáig kidolgozott tudományos eredményeket, ráirányította a figyelmet a még kidolgozatlan vagy vitás kérdésekre, és ezzel igen nagy ösztönzést adott a probléma további vizsgálatához. Az alábbiakban közzétesszük A. Gromiko és A. Kokosin harmadik szekcióban elhangzott előadását, amely véleményünk szerint — számos vitára indító és további kutatást igénylő megállapítása ellenére — értékes gondolatokat tartalmaz korunk nemzetközi fejlődésének legfontosabb aspektusairól. 102
