Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)

1974 / 2. szám - Kubik István: A kőolajválság és a mai világgazdaság

A kőolaj világpiaci árának kialakításában alapvető tényező a kutatási költség. Nos, e tekintetben az arab országok helyzete rendkívül kedvező. A ráfordítások alacsonyak, a kockázat kevés. Az első nagy koncessziót az Iraq Petroleum Company szerezte meg 1925-ben. Két év múlva Kirkuk környékén feltárta a világ addig ismert legnagyobb kőolajmezőit. Hasonló eredményekre vezetett az ARAMCO tevékenysége Szaűd-Arábiá- ban és így tovább. Egybehangzó kimutatások szerint az 1 barrelra jutó kutatási költségek az arab területen 2 centre (dollárcentre) tehetők, szemben a tőkés világ legnagyobb kőolajtermelőjének, az USA-nak 75 centes költségszintjével. A kőolaj viszonylag kis mélységben helyezkedik el, általában mintegy 400 lábnyira (1 láb, angol hosszmérték = 30,48 cm), míg a világátlag meghaladja a 2500 lábat. A finomítás és a petrolkémia szempontjából nagyon fontos a kőolaj minősége, amely elsősorban a nemkívánatos kéntartalom függvénye. Az American Petroleum Institute (API) által kidolgozott mutató szerint e tekintetben is az arab kőolajé az elsőség. Minősége — a szíriai és egyiptomi kivételével — meghaladja a 40 API fokot, míg a világátlag legfeljebb 25 fok. Az arab kőolaj további előnyei: a kedvező geológiai adottságok következtében a felszín alatti olajmezők nem szétszórtan, hanem összefüggően, valóságos kőolajtengerek formájában helyezkednek el, a világ legnagyobb ilyen geológiai képződményeit alkotva, mint pl. A1 Gawar (Szaúd-Arábia), A1 Burgan (Kuvait), Rumailia, Kirkuk (Irak). A kuvaiti Burgan olajmező készlete például egyenlő az USA összes ismert kőolajkészletével. Ennélfogva a\ egyes olajkutak termelési adatai is rendkívül kedvezőek. A napi átlagos kúthozam például az USA-ban 12 barrel, Venezuelában 300 barrel, az arab világban 5000 (Irakban 13 000 barrel). A kitermelés az ún. elsődleges módszerek szerint, a geológiai rétegnyomás kihasználásával folyik. Következésképp a kitermelési költség rendkívül alacsony :

1971-ig 12—15 cent (Irakban 4 cent) volt barrelenként az Egyesült Államok 132 centes költségszintjéhez képest.

Az arab olaj előnyeihez hozzájárult a piachoz, a majdnem teljesen importra utalt Nyugat-Európához való földrajzi közelsége és a tengeri szállítás lehetősége. Mindezért a tőkés világ nyersolajellátásának bázisa a XX. század közepére az Egyesült Államokról — Pennsylvania, Kalifornia és Texas olajmezőiről — a Kö^el-Keletre tevődött át.

A közel-keleti kőolaj konkurrenciája elleni harc kezdettől fogva alapvető érdeke volt az amerikai monopoltőkének. Az olcsó közel-keleti olaj veszélyeztette a magas önköltséggel termelő észak-amerikai olaj monopóliumok érdekeit. Ez a magyarázata annak a példátlan erejű támadásnak, amelyet az amerikai monopoltőke az 1920-as évektől kezdve indított meg angol és francia vetélvtársai ellen a nem%etkö%i kőolaj-monopólium megszerzése érdekében. A harc végül is a Nemzetközi Kőolajkartell létrejöttéhez vezetett, melyben a második világháború óta szilárd amerikai hegemónia érvényesül.8

Az idézett adatok forrásai: Sami Sharuf: Arab Oil Reservoirs and Their Role in the Future of the World Oil Industry. INOC Publications, Bagdad 1973.; Arab Oil, 5. sz. 1971. február; Oil and Gas Journal, 1970. dec. 28.

8 A kartellt a British Petroleum, a Royal Dutch Shell és a Standard Oil of New Jersey közti titkos egyezménnyel hozták létre 1928-ban. Jelenlegi tagjai az amerikai Standard Oil of New Jersey (kereskedelmi márkája Esso, Exxon), Standard Oil of California, Mobil (korábban Socony) Oil, Gulf Oil, Texas Oil Company (Texaco), az angol —holland Royal Dutch Shell, az angol British Petroleum és a francia Companie Fran^aise de Petroles. Lásd bővebben: Korunk kapitalizmusa. II. köt. 8. rész. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1961.

40