Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)

1974 / 2. szám - Kubik István: A kőolajválság és a mai világgazdaság

KUBIK ISTVÁN A kőolajválság és a mai világgazdaság A világpolitika és a közvélemény ma a kőolaj bűvöletében él. Úgy tűnik, ez a sajátos nyersanyag, amelyet régebben is nem minden indok nélkül neveztek „a politika szürke eminenciásának”, korunkban új szerephez jut a világgazdaságban és a világpolitikában, különösen a Közel-Keleten. Ez a tény kétségtelenül rányomja majd bélyegét századunk hátralevő évtizedeinek eseményeire. A folyton változó, alakuló helyzet azonban ma még gyakran irreális, illuzórikus prognózisokhoz vezet. Éppen ezért indokolt közelebbről megvizsgálni a kőolajválságot s benne az arab világ különleges szerepét az 1973 októbere óta lejátszódó események fényében. Meg le sem csillapodtak az 1971. december—1973. július közötti dollárválság hullámai, a tőkés világgazdaság 1973 utolsó negyedében — egyik napról a másikra — újabb vál­sághelyzetbe került. E válság nyitánya az 1973 októberében fellángolt újabb arab —izraeli háború és az ennek következtében életbe léptetett arab termeléscsökkentés és embargó­politika volt. A következmények minden képzeletet felülmúltak. A kőolaj világpiaci ára néhány hét leforgása alatt többszörösére, november és december folyamán tonnánként 25 dollárról 70 dollárra emelkedett Nyugat-Európa kikötőiben. A gázolaj ára 37 dollárról 180 dollárra szökött fel. Az áremelkedés 1974 januárjában folytatódott, olyan meg­hökkentőanomáliákkal tarkítva, mint például Líbia követelése, hogy egy barrel (159,6 1) kőolaj ára 20 dollár legyen. A kőolaj világpiaci ára végül is a tonnánkénti 100 dolláros szinten tetőzött. Szinte valamennyi jelentős kőolaj-exportáló ország felzárkózott az arab államok által kezdeményezett árkövetelések mögé. így például Nigéria 16, a latin-amerikai kitermelők közül Venezuela és Ecuador 10—12, Indonézia 6 — 6,5 dollárra emelte fel a kőolaj hordónkénti árát. A kőolajtermékek ára ennél is nagyobb arányban emelkedett. A kibontakozó válság jóval túllépett a korábbi kőolajkrízisek — például az 1967-es kőolajválság — keretein. Már nemcsak arról volt szó, hogy az egyik alapvető energia- hordozó, a kőolaj piacán átmenetileg kaotikus helyzet állt elő. A válság először a szállítás, a közlekedés (benzinkorlátozások) és a szolgáltatások (háztartási fűtőolaj, közületi energia- fogyasztás korlátozása stb.) területén jelentkezett. Elhúzódásával azonban az egés% ter­melőapparátust fenyegető tényezővé vált a tőkés világgazdaság három nagy területén, Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban és Japánban. Az egyes iparágak közül a vegyiparban, a műanyagiparban és a gépkocsigyártásban tapasztalható és várható a legnagyobb visszaesés. Az 1974-es átlagos gazdasági növeke­dést az eredetileg remélt 5% helyett az év eleji előrejelzések csak 3 —4%-ra becsülték. 34

Next

/
Thumbnails
Contents