Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - INTÉZETI ÉLET - Tálas Barna: A Magyar Külügyi Intézet terveiről és nemzetközi kapcsolatairól
politika és intézményrendszer problémáinak vizsgálata. Ebben a kutatásban a kiindulási pont, az alapirány az európai szocialista országok helyzetének, együttműködési és kapcsolatrendszerének, valamint európai politikájuk vizsgálata. A kutatás másik alapiránya Nyugat-Európa helyzetének és a jelentősebb nyugat-európai országok európai politikájának elemzése, beleértve integrációs terveik, törekvéseik elemzését is. Az európai problémák vizsgálata kapcsán természetesen nélkülözhetetlen egyes Európán kívüli világpolitikai tényezők, így például az USA és a Kínai Népköztársaság európai politikájának tanulmányozása is. 2. Az Európán kívüli térségek nemzetközi problémáinak vizsgálata terén az Intézet munkatervében három térség, Ázsia, Közel-Kelet és Latin-Amerika szerepel. Ázsia vonatkozásában mindenekelőtt a Távol-Keleten, Délkelet-Ázsiában és a hindusztáni szubkontinensen kialakult helyzet és megváltozott erőviszonyok nyomán jelentkező újabb tendenciák és törekvések elemzését tűztük ki célul. A latin-amerikai kontinensen kutatásaink fő iránya az egységtörekvések erősítése és a társadalmi haladás irányában ható antiimperialista és jenkiellenes politikai erők felmérése, s Brazília várható politikai és gazdasági szerepének vizsgálata. 3. A békés egymás mellett élés és a nemzetközi ideológiai harc problémáinak és összefüggéseinek tanulmányozása során megkülönböztetett figyelmet fordítunk a kelet—nyugati kapcsolatokban bekövetkezett enyhülés és megélénkülés nyomán kialakult új helyzet és lehetőségek felmérésére. Ennek kapcsán megvizsgáljuk a kulturális külpolitika, a tömegkommunikációs eszközök változó szerepét a kelet—nyugati kapcsolatokban, különös tekintettel a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósulásának konkrét formáira. Foglalkozunk a nyugateurópai országokban és az USA-ban folyó ún. „Kelet-kutatás” változó és változatlan tendenciáinak, módszereinek elemzésével, többek között annak megállapítása céljából is, hogy ez az ideológiailag elkötelezett és a nemzetközi imperializmus érdekeit szolgáló „tudományág” milyen mértékben képes alkalmazkodni a megváltozott nemzetközi viszonyokhoz. 4. A nemzetközi kapcsolatok tudományának és a külpolitikai prognosztikának elméleti és módszertani alapjai kidolgozására irányuló alapkutatás keretében egyrészt a nemzetközi erőviszonyok fogalmával és értékelési problémáival, másrészt a nemzetközi politikában érvényesülő törvényszerűségek és tendenciák értelmezésével, a nemzetközi kapcsolatok kutatásánál alkalmazható módszerek meghatározásával foglalkoznak a kutatók. Az alapvető kutatási irányok témaköreiben rész- és összesített tanulmányok készülnek. Mind a rész-, mind az összesített tanulmányok ajánlásokat is tartalmaznak a magyar külpolitikai vezetés és a külpolitikai tájékoztató tevékenység irányítói számára. A kutatások kevés kivétellel időben az 1970-es éveket ölelik fel, és egyre inkább évtizedünk második felére irányulnak. Eredményeik egyrészt a jelenlegi politikai élet fontos kérdéseit értékelik, másrészt külpolitikai előrejelzéseket adnak. összességükben elsősorban a közép- és hosszú távú külpolitikai koncepció fejlesztését szolgálják. A kutatások komplex jellegűek, és egészükben komplex összetételű kutató- csoportokban folynak. Az Intézet saját kutatásai döntően a külpolitika, a diplomácia, továbbá a nemzetközi ideológia és kulturális kérdések vizsgálatára irányulnak. A külpolitikai vizsgálódásokhoz szükséges egyéb tudományos területeken (történettudomány, világgazdaságtan, nemzetközi jog, katonapolitika, filozófia, szociológia) az Intézet támaszkodik más intézetek kutatási eredményeire; közös kutatásokat végez hazai és külföldi társintézetekkel; jelentős számú szakértőt von be a munkába. Az Intézet a nemzetközi életnek elsősorban azokat a fő •tényezőit, alapvető mozgásait, trendjeit, tendenciáit tanulmányozza, amelyek lényegileg meghatározzák a külpolitikaidiplomáciai törekvéseket és lehetőségeket. A kiemelten vizsgálandó térségek, országok és külpolitikai problémák körét Magyarország nemzeti és nemzetközi érdekei jelölik meg. Az Intézet nemzetközi kapcsolatai az elmúlt év során bíztatóan fejlődtek. A szocialista országokban működő hasonló jellegű tudományos kutatóintézetekkel lényegében még intézetté történő szerveződésének időszakában kialakultak a kapcsolatok, s így a tervszerű munka megindulásakor több téma esetében már 128
