Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)

1973 / Próbaszám - Dr. Simai Mihály: Az USA nemzetközi gazdaságpolitikájának kérdőjelei a hetvenes évek elején

Mint a táblázatból kitűnik, az USA nemzetközi követelésállománya 1950 óta évről évre emelkedett. Az Egyesült Államok nemzetközi helyzetének megítélésénél, pozícióinak mérlegelésénél a világgazdaságban ezt a tényezőt a jövőben is messzemenően figyelembe kell venni. Tény azonban az is, hogy a kedvező mérleg elsősorban a hosszú lejáratú tőkebefektetések terén mutatkozó nagy többlet következménye. Rövid távon, az USA-val szembeni követelések lényegesen nagyobbak az Egyesült Államok követeléseinél. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok rendszerének válságaiban döntően ez a tényező hat.

Az USA helyzetének főbb relációk szerinti elemzéséből különösen világosak ezek a problémák. Míg a világ többi országával szemben jelentős nettó követelésállománnyal rendelkezik, Nyugat-Európa tőkésországaival szemben adós országgá vált. Nettó tartozásainak értéke állandóan növekedett. 1950-ben még 3,3 milliárd dollár nettó követelése volt, 1970-ben már 18,9 milliár dollár nettó tartozása. Ez döntő mértékben a vele szemben fennálló rövid lejáratú követelések következménye. A hosszú távú követelések és tartozások aktívuma is csökkenő tendenciájú azonban (1950-ben 6,4, 1970-ben 5,8 milliárd dollár).

Az amerikai gazdaság szempontjából s annak eldöntése szemszögéből, hogy az USA valóban „érett hitelezővé” vált-e, a magántársaságok külföldi tőkebefektetései a legfontosabbak. Ezek hatása a legnagyobb az Egyesült Államok gazdaságára. Mint az alábbi táblázatból kitűnik, a hatvanas években az amerikai társaságok közvetlen külföldi tőkebefektetéseinek növekedése fokozott mértékben koncentrálódott Európára.

Az amerikai vállalatok közvetlen tőkebefektetéseinek összege és százalékos területi megoszlása

1929

1950

1960

1965

1971

összes befektetések (milliárd $)....

7,5

11,8

32,0

50,0

86,0

Európa..............................................................

15,3

14,7

21,0

28,3

32,5

Kanada .........................................................

26,6

30,0

35,1

30,8

28,0

Japán ..............................................................

0,9

0,1

1,3

1,4

2,5

Egyéb fejlett tőkésországok

...................

3

,0

4,2

4,1

4,6

5,7

Latin-Amerika................................................

46,2

37,7

26,3

22,0

18,8

Közel-Kelet.....................................................

0,2

5,9

3,4

3,0

2,0

Egyéb fejlődő országok.............................

4,2

3,0

4,4

5,9

3,2

Egyebek .........................................................

3,6

4,4

4,4

4,0

7,3

Forrás: U. S. Department of Commerce, 1972.; U. S. Business Investments in Foreign Countries, I960.; Survey of Current Business, 1972. november.

Megjegyzés: Könyv szerinti érték, folyó áron.

A táblázat adatai több mint negyven évet ölelnek fel. A változások egyértelműen kirajzolják a fejlődő országok súlyának csökkenését és az iparilag fejlett tőkésországok arányának jelentős emelkedését az Egyesült Államok közvetlen tőkebefektetéseiben. 1929-ben a fejlett országokban összpontosult az amerikai közvetlen befektetések 45,8%-a, 1971-ben pedig 68,7%-a. Különös figyelmet érdemel Latin-Amerika és — 1950-hez képest — a Közel-Kelet súlyának csökkenése.

66