Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)

1973 / Próbaszám - Dr. Szita János: A kelet-nyugati kapcsolatok és az integrációs folyamatok gazdasági és politikai összefüggései Európában

4. A kelet—nyugati kapcsolatok alakulása és az integrációs folyamatok szerepe A kelet—nyugati kapcsolatok, az összeurópai gazdasági együttműködés alakulása igen sok tényezőtől függ, és ezek között az integrációs folyama­tok nem is a legfontosabbak. Anélkül, hogy e helyütt fel kívánnánk sorolni az összes szóban forgó tényezőt, arra akarunk csak rámutatni, hogy vala­melyest az integrációs folyamatok alakulása is befolyásolja az európai tő­kés- és szocialista országok kapcsolatainak alakulását. Rögtön hozzá kell tenni, hogy az Európai Gazdasági Közösség e tekintetben érvényesülő po­litikájának meghatározatlansága miatt egyelőre még kevés látható abból, hogy ez hogyan érinti a kelet—nyugati kapcsolatok alakulását. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy az Európai Gazdasági Közösség politikája inkább fékezi, mint elősegíti a kapcsolatok fejlődését. Ha abból indulunk ki, hogy az európai szocialista és tőkésországok mindegyikében, vagy túl­nyomó többségében, megvan a gazdasági érdek mellett a politikai akarat is a kelet—nyugati kapcsolatok bővítésére, egy szélesebb összeurópai együtt­működés kialakítására, akkor szükséges, hogy e folyamat elősegítésében a növekvő szerepet játszó integrációs csoportosulások is aktív szerepet vál­laljanak. Ennek előfeltételei — mint arra már rámutattunk — a KGST keretében megvannak, de nem látszanak egyelőre biztosítottnak az Euró­pai Gazdasági Közösség vonatkozásában. Az, hogy az Európai Gazdasági Közösség e téren milyen szerepet fog játszani, természetesen mindenek­előtt a tagországok kormányaitól függ. Ezzel összefüggésben nem felesle­ges utalni arra, hogy a nemzetközi együttműködés átfogó kérdései között egész sor olyan probléma van napirenden, amelyek az egész világgazda­ság rendszerét érintik. A második világháború után a nyugati tőkésorszá­gok által létrehozott világkereskedelmi és monetáris rendszer lényegében szétesett, és megérett az újjárendezésre. Gyökeres átrendezésre szorul a gyarmati rendszer időszakában kialakult világméretű nemzetközi munka- megosztás is. E kérdések jelentősége messze túlnő az összeurópai együtt­működés rendszerén, de nem hagyhatók figyelmen kívül ebben az össze­függésben sem. Az összeurópai együttműködéssel kapcsolatban felmerül a kérdés: be­folyásolj a-e az az európai országok gazdasági kapcsolatait a harmadik vi­lággal? Egyes fejlődő országokban felvetődik az a nézet, hogy az európai országok szorosabb együttműködése a fejlődő országok rovására valósul meg. Ha azonban az összeurópai együttműködés szervesen illeszkedik be a világgazdaság kialakuló új rendszerébe, kellőképpen figyelembe veszi a nemzetközi munkamegosztás gyökeres megváltozásának szükségességét, akkor nem jelenthet hátrányt a fejlődő országoknak. Ellenkezőleg, jelentős előnyöket biztosíthat számukra mind termékeik elhelyezését, mind gazda­sági életük, iparuk fejlesztését szolgáló berendezésekkel és más eszközök­kel történő ellátásukat illetően. Az európai szocialista és tőkésországok szo­rosabb együttműködése olyan kooperációra is vezethet — és erre már az elmúlt években számos példa volt —, melynek célja különféle objektumok létrehozása a fejlődő országokban. Ez különösen akkor ésszerű, ha az ob­jektumok olyan nagyok vagy bonyolultak, hogy kisebb országok vagy vál­lalataik egyedül nem tudnák megépíteni őket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fejlődő országok érdekeinek biztosítása csak akkor érvényesülhet, ha az összeurópai együttműködés rendszere azt már kialakulása során kel­46

Next

/
Thumbnails
Contents