Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)
1973 / Próbaszám - Dr. Szita János: A kelet-nyugati kapcsolatok és az integrációs folyamatok gazdasági és politikai összefüggései Európában
4. A kelet—nyugati kapcsolatok alakulása és az integrációs folyamatok szerepe A kelet—nyugati kapcsolatok, az összeurópai gazdasági együttműködés alakulása igen sok tényezőtől függ, és ezek között az integrációs folyamatok nem is a legfontosabbak. Anélkül, hogy e helyütt fel kívánnánk sorolni az összes szóban forgó tényezőt, arra akarunk csak rámutatni, hogy valamelyest az integrációs folyamatok alakulása is befolyásolja az európai tőkés- és szocialista országok kapcsolatainak alakulását. Rögtön hozzá kell tenni, hogy az Európai Gazdasági Közösség e tekintetben érvényesülő politikájának meghatározatlansága miatt egyelőre még kevés látható abból, hogy ez hogyan érinti a kelet—nyugati kapcsolatok alakulását. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy az Európai Gazdasági Közösség politikája inkább fékezi, mint elősegíti a kapcsolatok fejlődését. Ha abból indulunk ki, hogy az európai szocialista és tőkésországok mindegyikében, vagy túlnyomó többségében, megvan a gazdasági érdek mellett a politikai akarat is a kelet—nyugati kapcsolatok bővítésére, egy szélesebb összeurópai együttműködés kialakítására, akkor szükséges, hogy e folyamat elősegítésében a növekvő szerepet játszó integrációs csoportosulások is aktív szerepet vállaljanak. Ennek előfeltételei — mint arra már rámutattunk — a KGST keretében megvannak, de nem látszanak egyelőre biztosítottnak az Európai Gazdasági Közösség vonatkozásában. Az, hogy az Európai Gazdasági Közösség e téren milyen szerepet fog játszani, természetesen mindenekelőtt a tagországok kormányaitól függ. Ezzel összefüggésben nem felesleges utalni arra, hogy a nemzetközi együttműködés átfogó kérdései között egész sor olyan probléma van napirenden, amelyek az egész világgazdaság rendszerét érintik. A második világháború után a nyugati tőkésországok által létrehozott világkereskedelmi és monetáris rendszer lényegében szétesett, és megérett az újjárendezésre. Gyökeres átrendezésre szorul a gyarmati rendszer időszakában kialakult világméretű nemzetközi munka- megosztás is. E kérdések jelentősége messze túlnő az összeurópai együttműködés rendszerén, de nem hagyhatók figyelmen kívül ebben az összefüggésben sem. Az összeurópai együttműködéssel kapcsolatban felmerül a kérdés: befolyásolj a-e az az európai országok gazdasági kapcsolatait a harmadik világgal? Egyes fejlődő országokban felvetődik az a nézet, hogy az európai országok szorosabb együttműködése a fejlődő országok rovására valósul meg. Ha azonban az összeurópai együttműködés szervesen illeszkedik be a világgazdaság kialakuló új rendszerébe, kellőképpen figyelembe veszi a nemzetközi munkamegosztás gyökeres megváltozásának szükségességét, akkor nem jelenthet hátrányt a fejlődő országoknak. Ellenkezőleg, jelentős előnyöket biztosíthat számukra mind termékeik elhelyezését, mind gazdasági életük, iparuk fejlesztését szolgáló berendezésekkel és más eszközökkel történő ellátásukat illetően. Az európai szocialista és tőkésországok szorosabb együttműködése olyan kooperációra is vezethet — és erre már az elmúlt években számos példa volt —, melynek célja különféle objektumok létrehozása a fejlődő országokban. Ez különösen akkor ésszerű, ha az objektumok olyan nagyok vagy bonyolultak, hogy kisebb országok vagy vállalataik egyedül nem tudnák megépíteni őket. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fejlődő országok érdekeinek biztosítása csak akkor érvényesülhet, ha az összeurópai együttműködés rendszere azt már kialakulása során kel46
