Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)

1973 / Próbaszám - Dr. Szita János: A kelet-nyugati kapcsolatok és az integrációs folyamatok gazdasági és politikai összefüggései Európában

dasági együttműködési rendszer kibontakozásának a lehetősége is. Ez a rendszer értelmét vesztené, ha valaki úgy képzelné el, hogy egyszerűen az Európában kibontakozott két integrációs csoportosulás kapcsolatából áll. Ellenkezőleg, az európai együttműködés rendszerének kialakításához szükséges, hogy közelebbről meghatározzák azokat a kérdéseket, amelyeket összeurópai alapon kell megközelíteni. E kérdés feldolgozása külön tanulmány tárgya lehet. De már első pillantásra is látszik, hogy igen sok olyan terület van, ahol ez ésszerű és lehetséges, például:

— a kelet—nyugati kereskedelem általános elveinek rögzítése;

— a termelési kooperáció elveinek rögzítése;

— egységes európai energiarendszer kiépítése;

—• a közlekedés átfogó fejlesztése;

— a hírközlés rendszerének összeurópai alapon való fejlesztése;

— Európa közlekedési rendszereinek és az egyes közlekedési ágaknak az integrálása;

— a környezetvédelem összeurópai problémái;

— az európai együttműködés pénzügyi feltételei stb.

E kérdések összeurópai alapon való megközelítése természetesen nem mehet végbe az integrációs csoportosulások útján. Bármely integrációs csoportosulás szükségesnek tarthatja, hogy e kérdésben egyeztesse az országok álláspontját, különös tekintettel arra, hogy részben olyan kérdésekről van szó, amelyek az integrációs folyamaton belül is napirenden vannak. Ezek mindenekelőtt a KGST-ben képezik az integrációs folyamat szerves részét. Az összeurópai alapon való megközelítés azonban nélkülözhetetlenné teszi azt, hogy az országok külön-külön lépjenek fel megfelelő fórumokon e kérdések megvitatása és megoldása érdekében, mégpedig nemcsak az integrációs csoportosulásokban részt vevő országok, hanem minden európai ország.

ej Az integrációs csoportosulások fejlődése, növekvő szerepe szükségessé teheti, hogy az integrációs csoportosulások, vagyis elsősorban a KGST és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatokat építsenek ki egymással. E kapcsolatok létesítése során sok probléma adódhat. Ezek közül kettő érdemel különös figyelmet:

— Azon kérdések körének meghatározása, amelyekben időszerű lehet a közvetlen érintkezés az integrációs csoportok között, figyelembe véve a KGST, illetve a Közös Piac kompetenciáját és a kölcsönös érdekeket. Valószínű az is, hogy e ikapcsolatolk még a kijelölt területéken is kezdetben elsősorban csak a kölcsönös információra korlátozódhatnak, és csak később válhat szükségessé konkrét tárgyalások folytatása.

— Megfelelő időpontban tisztázni kell majd azt is, hogy az integrációs szervezetek mely fórumai lépjenek egymással kapcsolatba. Más problémák adódnak ugyanis az integráció gazdaságpolitikai, irányító testületéinek kapcsolatai esetén, és mások, ha az integrációs intézmények apparátusai közötti kapcsolatokról van csupán szó.

Mindenesetre — az Európában kibontakozó integrációs folyamatok növekvő szerepéből kiindulva — nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy ilyen kapcsolatok megteremtésére megfelelő időpontban sor kerül.

45