Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)
1973 / Próbaszám - Dr. Szita János: A kelet-nyugati kapcsolatok és az integrációs folyamatok gazdasági és politikai összefüggései Európában
Mindez együtt új korszak kezdetét jelentheti az európai országok, valamint az Európán kívüli tőkés- és szocialista országok között. Természetesen nem lehet arra számítani, hogy ezek a változások harmonikusan és könnyen valósulnak meg. A politikai és a gazdasági realitások csak nehéz küzdelmek árán érvényesülnék. A politikai feszültség csökkentése, az európai együttműködés és biztonság rendszerének napirendre tűzése, ezen belül a gazdasági együttműködés beillesztése az európai biztonság rendszerébe, a gazdasági kapcsolatokat fékező politikai akadályok elhárítása — mindez eddig is küzdelmek sorozatának az eredménye. E küzdelmek, ha nehézségeken át is, de fokozatosan a realitások felismerése felé vezetnek. Küzdelem folyik a szocialista és a tőkésországok között, a tőkésországokban a haladó és a visszahúzó erők között, továbbá az egyes tőkésországok között a hatalmi viszonyok megváltoztatásáért. E széles körű harc egyik frontján a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok bővítéséért folyik a küzdelem, azért, hogy az eddigieknél kedvezőbb előfeltételek szülessenek e kapcsolatok szélesítésére. 2. Gazdasági integrációs folyamatok Európában a) Az európai gazdaság képéhez ma már elválaszthatatlanul hozzátartoznak a gazdasági integrációs folyamatok. A szorosabb gazdasági együttműködés, egyes országcsoportok gazdasági integrációja világszerte napirendre került, de érthető, hogy elsősorban Európában bontakozott ki. A fejlődő országokban megindult integrációs folyamatok igen kezdetlegesek, elsősorban azért, mert a termelőerők fejlődése még nem fejt ki megfelelő nyomást az integrálódás irányába. Az Egyesült Államokban a kérdés a nem önálló országok gazdasági integrálódásának formájában merül fel, azonban az Egyesült Államok gazdaságán belül igen erőteljesen zajlik a tőke koncentrációja és centralizációja, ily módon adva meg a választ a termelőerők fejlődésével összefüggő problémákra. Európában, ahol a termelőerők fejlődése magas fokot ért el, sok kis önálló ország van, érthető, hogy előtérbe került az önálló országok gazdasági integrációja. Ezek közül a két legfontosabb integrációs csoportosulás a KGST és az Európai Gazdasági Közösség. Az integrációs folyamatokat objektív gazdasági szükségszerűség váltotta ki. Ezen mindenekelőtt a termelőerők fejlődése értendő, a gyors és egyre nagyobb erők egyesítését követelő technikai fejlődés és a gazdaságos termelést lehetővé tevő nagy felvevőpiac iránti igény. Természetesen az integrációs folyamatok kialakításában erősen közrejátszottak a politikai szempontok is, amelyek mindenekelőtt azt határozták meg, hogy mely országcsoportok milyen célokért és milyen eszközökkel valósítják meg az integrációt. Történelmi tény, hogy a munkamegosztás és a szorosabb gazdasági együttműködés elsősorban egyrészt az európai szocialista országok között, másrészt a vezető nyugati tőkésországok között alakult ki. A szocialista országok számára alapvető jelentőségű egymás közti együttműködésük továbbfejlesztése, amelynek távlati programja a szocialista integráció komplex programjában testesül meg. b) Az Európában kialakult integrációs folyamatok megítélésénél nemcsak azokat a körülményeket kell figyelembe venni, amelyek objektí- vek, közösek és egyaránt az integrálódás irányába visznek, hanem azokat 40
