Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)

1973 / Próbaszám - Sütő Ottó: Az európai biztonság és együttműködés intézményesítése

asszimmetrikus érdekeltségek kiegyensúlyozását, számos konkrét kérdés megoldását (regionális tervek, közlekedés, energiarendszer, környezetvé­delem stb.). Tekintettel a gazdasági és tudományos-technikai együttműködés kér­déseinek rendkívüli bonyolultságára és sok szempontból speciális szakmai jellegére, az látszik a legcélravezetőbbnek, ha az állandó szerv kezdetben kizárólag vagy főképpen azokkal az általános gazdasági együttműködési kérdésekkel foglalkozna, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak az euró­pai biztonsági és együttműködési politika alapvető kérdéseihez. Feladat­köre később ezen a területen is bővülhetne, amilyen mértékben szüksé­gessé válik. Elképzelhető, hogy az állandó szerv döntően politikai oldal­ról közelítené meg és ösztönözné a gazdasági együttműködést, és a konkré­tabb összeurópai gazdasági kérdésekben az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságára és más szervezetekre támaszkodna. Az állandó szervre a tudományos és kulturális együttműködés terü­letén is fontos feladatok hárulhatnak. Alapvetően abban működhetne köz­re, hogy Európában leküzdjék a pszichológiai háborút, azaz ebben a vonat­kozásban is megszüntessék a hidegháború következményeit és maradvá­nyait. Ugyanakkor elősegítené, hogy megteremtődjenek az ideológiai harc folytatásának normális, konszolidált feltételei. Feladata lehetne a közös kelet-európai—nyugat-európai tudományos kutatások ösztönzése, bizonyos értelemben összehangolása; a kulturális együttműködés, a tényleges kultu­rális értékek cseréjének ösztönzése. Sokat tehetne a művelődésügyi problé­mák megoldása érdekében, elősegíthetné az európai idegenforgalom fejlő­dését stb. * Nyilvánvaló, hogy olyan állandó szervet kell létrehozni, amely meg­felel a feladatoknak, és képes teljesítésükre. Ezzel kapcsolatban különösen fontosak a jogi és a strukturális kérdések. Az állandó szerv felépítését és nemzetközi jogi helyzetét — az európai biztonság és együttműködés meg­érett vagy érlelődő szükségleteivel, lehetőségével, céljaival, valamint a szó­ban forgó szerv feladataival összhangban — nagymértékben befolyásolnák a következő tényezők és megfontolások: — Az állandó szerv létrehozásának és működtetésének voltaképpen az a célja, hogy elősegítse az európai biztonsági és együttműködési politika megvalósulását, állandósítását, folyamatossá és minél zavartalanabbá téte­lét, végső soron az európai biztonsági és együttműködési rendszer kiépí­tését. Az állandó szerv tehát nem célja, hanem egyik fontos eszköze, fó­ruma, szervezeti formája az európai biztonsági és együttműködési politi­kának. Ebben az értelemben azonban e politika lényeges elemévé válhat. — Az állandó szerv nem lehet az európai biztonsági és együttműkö­dési politika egyedüli eszköze vagy fóruma. Semmiképpen sem pótolhatja, helyettesítheti vagy mellőzheti az egyes európai államok kezdeményezé­seit, illetve összeurópai politikáját, tehát nem válhat az európai államok­tól független regionális szervezetté. Tevékenységének legfontosabb bázi­sát éppen a tagállamok alkotnák. A belátható jövőben nem helyettesíthet­né a hatékonyan működő európai szervezeteket sem, és nem válthatja fel vagy sértheti az európai államok két- és többoldalú kapcsolatait. — A nemzetközi élet alapegységei a szuverén államok, s az állandó szerv a tagállamokat képviseli. Az állandó szerv nem lehet a tömbök vagy a tömbpolitika, a nemzetek feletti képződmények képviseleti szerve. Te­vékenységében nem sértheti a tagállamok szuverenitását. 31

Next

/
Thumbnails
Contents