Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)
1973 / Próbaszám - INTÉZETI ÉLET - Dr. Tálas Barna: A Magyar Külügyi Intézet terveiről és nemzetközi kapcsolatairól
4. A nemzetközi kapcsolatok tudományának és a külpolitikai prognosztikának elméleti és módszertani alapjai kidolgozására irányuló alapkutatás keretében egyrészt a nemzetközi erőviszonyok fogalmával és értékelési problémáival, másrészt a nemzetközi politikában érvényesülő törvényszerűségek és tendenciák értelmezésével, továbbá a nemzetközi kapcsolatok kutatásánál alkalmazható módszerek meghatározásával foglalkoznak a kutatók. Az alapvető kutatási irányok témaköreiben rész- és összesített tanulmányok készülnek. Mind a rész-, mind az összesített tanulmányok ajánlásokat is tartalmaznak a magyar külpolitikai vezetés és a külpolitikai tájékoztató tevékenység irányítói számára. A kutatások kevés kivétellel időben az 1970-es éveket ölelik fel, és egyre inkább évtizedünk második felére irányulnak. Egyrészt a jelenlegi politikai élet fontos kérdéseit értékelik, másrészt külpolitikai előrejelzéseket adnak, összességükben elsősorban a közép- és hosszú távú külpolitikai koncepció fejlesztését szolgálják. A kutatások komplex jellegűek, és egészükben komplex összetételű kutatócsoportokban folynak. Az Intézet saját kutatásai döntően a külpolitika, a diplomácia, továbbá a nemzetközi ideológia és kulturális kérdések vizsgálatára irányulnak. A külpolitikai vizsgálódásokhoz szükséges egyéb tudományos területeken (történettudomány, világgazdaságtan, nemzetközi jog, katonapolitika, filozófia, szociológia) az Intézet támaszkodik más intézetek kutatási eredményeire; közös kutatásokat végez hazai és külföldi társintézetekkel; jelentős számú szakértőt von be a munkába. Az Intézet a nemzetközi életnek elsősorban azokat a fő tényezőit, alapvető mozgásait, trendjeit, tendenciáit tanulmányozza, amelyek lényegileg meghatározzák a külpolitikai-diplomáciai törekvéseket és lehetőségeket. A kiemelten vizsgálandó térségek, országok és külpolitikai problémák körét Magyarország nemzeti és nemzetközi érdekei jelölik meg. Az Intézet nemzetközi kapcsolatai az elmúlt év során biztatóan fejlődtek. A szocialista országokban működő hasonló jellegű tudományos kutatóintézetekkel lényegében még intézetté történő szerveződésének időszakában kialakultak a kapcsolatok, s így a tervszerű munka megindulásakor több téma esetében már eleve szervezett és összehangolt nemzetközi együttműködéssel számolhattunk. Ezek közül súlyánál és jelentőségénél fogva kiemelkedik az európai biztonság és együttműködés problematikájának a szocialista országokban működő testvérintézetekkel közösen összehangolt, módszeres kutatása és feldolgozása. Ennek kapcsán 1972 novemberében részt vettünk a szocialista és egyes nyugat-európai országok külpolitikai intézetei vezetőinek várnai konferenciáján, majd 1973 májusában a szocialista testvérintézetek részvételével Budapesten nemzetközi tudományos konferenciát rendeztünk az európai biztonsági és együttműködési politika intézményesítésének kérdéseiről. E konferenciára a vitareferátumot az Intézet európai politikai osztályának vezetője, Sütő Ottó elvtárs készítette több külső és belső munkatárs közreműködésével. Az Intézet megalakulása óta a vezetők és munkatársak számos nem102
