Külügyi Közlöny 20. 1940
1940-10-10 / 7. szám
A fent ismertetett kormányrendelet 5. §-ában foglaltak értelmében a hatályát vesztett 3400/1938. M. E. számú rendelet végrehajtásáról szóló 6000/1—1938. KÜM. számú rendelet, valamint az ezt kiegészítő 6226/1—1938. KÜM. és 6689/1—1938. KÜM. számú rendeletek (megjelent a Külügyi Közlöny XVII. évfolyamának 4. számában) 1940. szeptember hó 29-vel hatályukat vesztették. Ezenkívül ugyancsak hatályát veszti a 3400/1938. M. E. számú kormányrendelet végrehajtása tárgyában 1938. évi július hó 6-áról kelt és valamennyi m. kir. követség - vezetőjéhez inézett 7636/1 1938. számú rendeletem is. Budapest, 1940. évi október hó 1-én. A miniszter helyett: Vörnle s. k. 11.223/1—1940. szám. Rendelet jugoszláv ércpénzek bevonása tárgyában. A jugoszláv nemzeti bank az ezidőszerint forgalomban levő 10 dínáros váltópénzeket bevonja és helyettük új 10 dínáros váltónénzt bocsát ki. Az új 10 dínároson Péter király képe van és átmérője 23 mm. A régi 10 dínárosok beváltási határideje 1940. évi szeptember hó 30. Felhívom a m. kir. külképviseleti hatóságokat, hogy a hivatali pénztárban (letétben) netán kezelt ily pénzeket a kicserélés eszközlése végett hozzám sürgősen terjesszék fel. Budapest, 1940. évi augusztus hó 13-án. A miniszter rendeletére: Csurgay s. k. 82.100/8—1940. szám. Ilendelet a Német Birodalom anyakönyvi hivatalai által az anyakönyvi bejegyzésekről fényképészeti úton előállított, azonban a hátlapon megfelelő hitelesítési záradékkal, pecséttel és aláírással ellátott anyakönyvi kivonatok elfogadásáról. (Valamennyi m. kir. külképviseleti hatóságnak.) A magyar királvi belügvminiszter úr 274.264/1940. II. b. számú "körrendeletét tudomásvétel és miheztartás végett közlöm. Budapest, 1940. évi augusztus hó 26-án. A miniszter rendeletéből: Danilofvics s. k. miniszteri osztályfőnök. Melléklet a 82.100/8—1940. számhoz. A magyar királyi belügyminiszter úr 274.264/1940. II. b. sz. rendelete. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének és a beregi, máramarosi és az ungi közigazgatási kirendeltség vezetőjének. Az 1937. évi szeptember hó 30-á.n kelt 55.400/1937. B. M. számú rendelet értelmében a magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmekhez a leszármazás igazolására eredeti okmányokat kell mellékelni. Nem helyettesítheti tehát az eredetiben kiállított okmányokat sem azoknak közjegyzőileg ; hitelesített másolata, sem pedig fénykép-, I illetőleg fénymásolat. Ezt a rendelkezést a 254.500/1939. és a 285.900/1939. B. M. számú rendeletek szerint a visszacsatolt felvidéki, illetőleg a visszatért kárpátaljai területek lakosságának állampolgársági ügyeiben is alkalmazni kell. A Német Birodalom anyakönyvi hivatalai a tőlük kért anyakönyvi kivonatok kiállítása körül már régebb iclő óta azt a gyakorlatot követik, hogy az eredeti anyakönyvi bejegyzésekről fényképmásolatot készítenek s azokat a hátlapon megfelelő záradékkal, pecsétjükkel és aláírásukkal hitelesítik. Felmerült az a kérdés, hogy az ily módon kiállított anyakönyvi kivonatok eredetben kiállított okmányoknak vagy fényképmásolatoknak tekintendők-e. Az anyakönyvi kivonatok eredeti jellegét nem az adja meg, bogy az anyakönyvi adatok kézírással, vagy más módon vannak-e rajtuk feltüntetve, hanem az, liogy eredetben van-e meg az anyakönyvvel való egyezésüket tauusító záradékban a kiállításukra illetékes anyakönyvi hivatalok pecsétje és aláírása. Á Német Birodalom anyakönyvi hivatalai által fényképezéssel kiállított anyakönyvi kivonatok hátlapjára vezetett zá-